Törökország - utazások
Törökország utazás
Törökország számos szempontból különleges ország, az életben legalább egyszer, de inkább több alkalommal is érdemes odautazni. Az Európát és Ázsiát összekötő országot e két kontinens kettőssége jellemzi, és teszi feledhetetlenné. Akár a kontinenseket összekötő Isztambult vesszük célba, akár valamelyik tengerparton szeretnénk sütkérezni, abban biztosak lehetünk, hogy Törökországban fantasztikus élményekben lesz részünk.
Törökország: a legfontosabb tudnivalók
Törökország Európa és Ázsia határán fekszik, az ország fő területét az Anatóliai-félsziget teszi ki, mely a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között helyezkedik el. Fővárosa Ankara. Az ország területe több mint 780 ezer négyzetkilométer. Északról Grúzia és Örményország, keletről Irán és egy kis részen az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja. A hivatalos nyelv a török, de sok helyen beszélnek angolul, németül vagy oroszul is. A lakosságszám a legutóbbi népszámlálás alapján meghaladja a 85 milliót.
A hivatalos pénznem a török líra, de jó, ha van nálunk euró is, mert sok helyen azt is elfogadják. Készpénz felvételére nincs mindenhol lehetőség, viszont a kisebb üzletekben, piacokon szükség lehet rá, ezért még itthon érdemes valutát váltani. A nagyobb üzletekben, hotelekben lehet bankkártyával fizetni.
Kultúra, történelem
Törökország történelme az egyik legizgalmasabb a világtörténelemben, mai területén már az ókorban is birodalmak születtek. A görög és később a római hatás nyomai ma is megtalálhatóak az országban, ami nem véletlen: Anatólia, Konstantinápoly központtal fontos része volt az egykori Római Birodalomnak, ahogyan később, a középkorban a Kelet-Római Birodalomnak is.
A középkor és az újkor jelentős részét az Oszmán Birodalom terjeszkedése, majd később hanyatlása határozta meg. A 16. században, I. Szulejmán uralkodása alatt, az Oszmán Birodalom területe Délkelet-Európától Észak-Afrikáig és a Közel-Keletig terjedt ki. Az első világháborúban a vesztes országokhoz tartozott, a háborút követően pedig a birodalmat feldarabolták, és jelentős területeket veszített. A belső harcokat követően 1923-ban Mustafa Kemal Atatürk vezetésével megalakult a modern Török Köztársaság.
Törökország utazás repülővel és busszal
Törökországba a távolság miatt repülővel célszerű elindulni, az országon belül pedig lehetőség van a távolsági tömegközlekedésre, busszal vagy vonattal.
Fontosabb törökországi repülőterek:
● Isztambul (IST): a legnagyobb repülőtér Törökországban, emellett egy kisebb repülőtér ia található Isztambul közelében, a Sabina Gokcen repülőtér.
● Ankara Esenboga (ESB)
● Izmir (ADB)
● Antalya (AYT)
● Belső (DLM)
● Gazipasa (GZP)
● Adnan Menderes (ADB)
A legnépszerűbb úti célok között van a legnagyobb város, Isztambul, de sokan keresik fel valamelyik tengerpartot vagy az alábbi városokat is: Antalya, Kemer, Belek, Bodrum, Side és Kappadókia. Ismerjük meg ezeket közelebbről!
Törökország utazás - Isztambul
Isztambul Törökország legnagyobb és egyben a világ egyik legkülönlegesebb városa, hiszen egyszerre terül el két kontinens találkozásánál, Európában és Ázsiában. Az agglomerációt is számolva itt él az ország lakosságának több mint 17 százaléka. Isztambul olyan város, amelyet legalább egyszer érdemes meglátogatni, és számos okot találhatsz, amiért a látogatók milliói érkeznek ide évente. A leghíresebb látnivalók között van az Hagia Sophia, amely ma múzeum, egykor pedig bizánci bazilika, majd oszmán mecset volt. Szintén nem érdemes kihagyni a Kék Mecsetet, mely a város látképét is meghatározza. Nevét belső kék csempéiről kapta, és ma is aktív mecsetként működik.
Isztambul jelentősége ellenére nem Törökország fővárosa, hiába volt birodalmak központja korábban Bizáncként és Konstantinápolyként is. 1923 óta, vagyis az Oszmán Birodalom összeomlása óta Törökország fővárosa Ankara lett.
Törökország utazás - Antalya
Antalya Törökország délnyugati részén, a Földközi-tenger partján elhelyezkedő város, amely a török riviéra gyöngyszeme. A város legizgalmasabb látnivalói közé tartozik az óváros, vagyis Kaleiçi, ahol számos műemléket fedezhetünk fel, mint például a Hadrianus császár tiszteletére épített diadalív vagy a Yivli Minare mecset. Érdemes a kikötőben is tenni egy sétát, sőt akár hajókirándulásra is indulhatunk. Lenyűgöző élményben lehet részünk az Antalya Régészeti Múzeumban is, aki pedig inkább a természet csodáiban szeretne gyönyörködni, annak a nevezetes antikváriumot vagy a Düden-vízeséseket érdemes megnézni, kikapcsolódásként pedig valamelyik tengerparton meg lehet mártózni a kristálytiszta tengerben.
Törökország utazás - Kemer
Antalya közelében fekszik Kemer, egy csodás kisváros a Földközi-tenger partján. Amellett, hogy ma már a turisták egyik kedvenc üdülőhelye, történelmi szempontból is jelentős, ugyanis Kemer közelében, a tengerpart mentén találhatók Phaselis, egy ókori város romjai, mely fontos kereskedelmi központ volt a görög és római korszakban. Kemertől délre találhatóak meg Olympos, egy másik ókori város romjai is.
Törökország utazás - Belek
Belek szintén a népszerű tengerparti települések közé tartozik, igaz, Kemernél valamivel kisebb. Ami a fürdőzés mellett igazán izgalmassá teszi ezt a környéket, az a Zeytintaşı-barlang, mely mindössze néhány kilométerre fekszik Belektől. Ha pedig egy kicsit északkelet felé távolunk a tengerpart felől, felfedezhetjük Aspendost, mely a világ egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori római színháza.
Törökország utazás - Bodrum
Bodrum Törökország délnyugati részén fekszik, az Égei-tenger partján, mindössze egy rövid hajóútra a görögországi (link) Kosz szigetétől. Bodrumban érdemes meglátogatni a várat, illetve a Halikarnasszoszi mauzóleumot is, mely utóbbi az ókori világ egyik hét csodája volt. Szintén kihagyhatatlan program a víz alatti régészeti múzeum is, ha Bodrumban járunk, illetve az amfiteátrum is a legszebb látnivalók közé tartozik.
Törökország utazás - Side
Side szintén a gyönyörű tengerparti kisvárosok közé tartozik, a fürdőzés mellett azonban olyan történelmi emlékeket is megtekinthetünk, mint például Apollón és Athéné templomai, vagy az ókori színház, mely egykor 15 ezer néző befogadására volt alkalmas. A történelem iránt érdeklődőknek mindenképpen érdemes ellátogatni Side antik városrészébe, amely tele van ókori romokkal, beleértve a főutcát, az ott álló oszlopokat, valamint az agórát és a különböző római kori épületeket.
Törökország utazás - Kappadókia
Kappadókia Törökország egyik legizgalmasabb régiója, ahová számos látványosság miatt érdemes ellátogatni. Itt található a Göreme Nemzeti Park, mely az UNESCO Világörökség része, és híres a sziklába vájt templomairól, kolostorairól és kápolnáiról, amelyek freskói a korai keresztény művészet remekei. Emellett Kappadókiában több földalatti város is található, ezek közül a Derinkuyu és a Kaymaklı a legismertebbek. Ezek a városok több emelet mélységben húzódnak a föld alatt, és egykor a lakosság menedékeként szolgáltak háborúk és támadások idején. Meg kell még említeni ezek mellett a Pasabagot, vagyis a Szerzetesek Völgyét, illetve a festői Ihlara-völgyet is.
Törökország utazás - Ankara
Ankara Törökország fővárosa, ahová szintén érdemes ellátogatni, hiszen számos látnivaló várja az utazókat. Itt található Mustafa Kemal Atatürknek, a Török Köztársaság alapítójának és első elnökének mauzóleuma, emellett az ankarai várba is megéri felmenni, hiszen fantasztikus onnan a kilátás. A vár környékén hangulatos régi utcák és kézműves boltok is találhatók, így a vásári portékát is be lehet itt szerezni. A Kocatepe Mecset is izgalmas időtöltést ígér, a könyvek és a történelem szerelmeseinek pedig vétek lenne kihagyni a Török Nemzeti Könyvtárat, amely hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik, beleértve ritka könyveket, kéziratokat és történelmi dokumentumokat.
Törökország tengerpartjai
Icmeler Beach
İçmeler Beach egy népszerű tengerparti úti cél Törökország délnyugati részén, a Marmaris közelében található. Az öböl mentén fekvő kisváros, İçmeler, gyönyörű természeti környezettel és kristálytiszta vízzel várja a látogatókat, ezért kiváló hely azok számára, akik pihenésre és természetközeli élményekre vágynak.
Marmaris Beach
Marmaris Beach, Törökország egyik legnépszerűbb tengerparti úti célja, a Földközi-tenger partján található. Marmaris egy nyüzsgő üdülőváros, amely gazdag történelmi hátterével, vibráló éjszakai életével és festői tengerpartjával vonzza a látogatókat. A város partvonala hosszú, homokos és kavicsos strandokkal szegélyezett, amelyek kiváló lehetőségeket kínálnak pihenésre és szórakozásra.
Blue Lagoon Beach
A Blue Lagoon Beach, más néven Ölüdeniz, Törökország egyik legikonikusabb és legszebb tengerpartja. Az ország délnyugati részén, a Földközi-tenger partján található, közel Fethiye városához. A Blue Lagoon híres a lélegzetelállító, türkizkék vizéről és a körülötte elterülő festői hegyekről, ami miatt gyakran a világ egyik legszebb strandjaként emlegetik.
Törökország időjárása
Törökország időjárása az ország nagy területének és változatos domborzatának köszönhetően igen sokféle. Az időjárási viszonyok jelentősen eltérnek az egyes régiókban, így az országban egyszerre találkozhatunk mediterrán, kontinentális és hegyvidéki éghajlattal. Dél- és Nyugat-Törökországra inkább a mediterrán éghajlat jellemző, nyáron akár 35-40 Celsius-fok is lehet a hőmérséklet. Az ország középső részére a kontinentális éghajlat, a Fekete-tenger partvidékére pedig az óceáni éghajlat a leginkább jellemző. Kelet-Törökországban rövid, de meleg nyárra, illetve hideg, kemény telekre lehet számítani, Isztambulra és környékére pedig a mérsékelt éghajlat a jellemző, ide leginkább tavasszal és ősszel érdemes ellátogatni, mivel ekkor kevesebb csapadék esik.
Hasznos információk a Törökországba utazóknak
Vallás Törökországban
A török lakosság jelentős része a muszlim vallást gyakorolja, amihez érdemes valamennyire alkalmazkodni, ha az országba utazunk. A hölgyeknek az öltözködésre érdemes odafigyelni, hiszen még a nagy forróságban sem megszokott a túl lenge öltözet, például a rövidnadrág vagy miniszoknya. A ramadánnal kapcsolatban is érdemes néhány dolgot megjegyezni, különösen, ha abban az időszakban utazunk, mivel a lakosság jelentős része komolyan veszi a vallásgyakorlást. Ramadán idején napfelkelte után és naplemente előtt nem lehet ételt, italt magunkhoz venni, vagyis böjtölniük kell és dohányozni sem megengedett többek között.
Időeltolódás Törökországban
Az időeltolódás Magyarországhoz képest +1 óra, akárcsak Románia, Bulgária vagy Görögország esetében.
Orvosi ellátás Törökországban
Ha Törökországba utazunk, mindenképpen érdemes utasbiztosítást kötni, mivel itt nem lehet használni az ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártyát. A biztosítással szükség esetén a magánorvosi ellátást is igénybe lehet venni, emellett ha valamilyen különleges programot is tervezünk, például búvárkodnánk a tengerben, a biztosítást ehhez igazítva is meg lehet kötni.
Tömegközlekedés, autóbérlés Törökországban
A török vezetési kultúra a nagyvárosokban igencsak kaotikus lehet, ezért aki kevésbé tapasztalt sofőr, inkább ne az autót válassza, hanem a tömegközlekedést. A kevésbé forgalmas országrészek felfedezéséhez azonban az autóbérlés is jó megoldás lehet.
Török konyha: mindenképp kóstoljuk meg a helyi fogásokat!
Az ország méretéből adódóan a gasztronómia is változatos Törökországban, messze túlmutat a kebab variációin. A nyugati országrészben főként a görög és a balkáni hatás érezhető, ami ízletes húsokat és salátákat ígér, egy tengerparti nyaraláson viszont számos olyan fogást kóstolhatunk meg, amelyeknek a tenger gyümölcsei és a hal a fő összetevője. Sertéshúst vallási okok miatt nem igazán fogyasztanak, kipróbálhatjuk azonban a csirkéből, bárányból, birkából készült ételeket. Érdemes kipróbálni a böreket, ami a balkáni burek török változata, a gözlemét, vagy a laktatóbb főételek közül a mantit vagy a pilavlart. Desszertnek tökéletes lehet az itthon is ismert baklava, de kipróbálhatjuk a revanit vagy a lokmát is.
A törökök szívesen fogyasztanak kávét, de ha koccintani is szeretnénk, akkor a rakit érdemes megkóstolni. Reggelente pedig jól tud esni a nálunk is kapható ayran, ami a natúr joghurt hígabb, sósabb verziója. Fontos, hogy a csapvíz fogyasztását Törökországban nem ajánlják, a biztonság kedvéért inkább a palackos vizet fogyasszuk.
Külképviselet Törökországban
Ankara, Konzuli Hivatal Cím: Sancak Mahallesi Layos Kosut Caddesi No.2. / Kahire Caddesi No. 30. Yildiz Cankaya 06650 Ankara/
Főkonzulátus, Isztambul
Cím: POLAT OFIS B Blok Imrahor Cad. Yankı Sokak No: 27 Gürsel Mah. Kağıthane
34400 Istanbul/
Nagykövetség, Ankara
Cím: Sancak Mahallesi, Layos Kosut Caddesi No.2., / Kahire Caddesi No. 30.
06550 Yildiz, Cankaya/Ankara
Ünnepnapok, munkaszüneti napok Törökországban 2024-ben
Január 1. Újév
Április 23. A nemzeti függetlenség és a gyermekek napja
Május 1. A munka ünnepe
Május 19. A fiatalok, a sport és az atatürki gondolat ünnepe
Augusztus 30. A győzelem napja
Október 29. A köztársaság napja
A Ramadán, illetve az Áldozati Ünnep vándorló ünnepek, mivel az iszlám holdnaptár szerint számolják őket. Így minden évben más időpontra esnek.
Magyar állampolgárok az alábbi úti okmányok valamelyikével utazhatnak be az országba:
Magánútlevéllel: Igen. Az útlevélnek még legalább 180 napig kell érvényesnek lennie a Törökországba történő belépést követően.
Ideiglenes útlevél: Igen. Az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie, kizárólag vízummal!
Személyi igazolvány: Igen, csak turisztikai és tranzit célú utazásra.
A személyi igazolványnak még legalább 180 napig kell érvényesnek lennie a Törökországba történő belépést követően.
Ideiglenes személyi igazolvány: Nem elfogadott.
Vezetői engedélyek, Anyakönyvi kivonatok: Nem elfogadott.
Lejárt utiokmányok: Nem elfogadott.
Az útlevélnek vagy a személyazonosító igazolványnak a Törökországba történő belépéstől számított még legalább 180 napig érvényesnek kell lennie.
Felhívjuk a Törökországba utazók figyelmét, hogy amennyiben sem útlevelük, sem személyazonosító igazolványuk érvényessége nem felel meg a fenti szabálynak, és emiatt visszafordítják a határon vagy a beléptetésüket megtagadják, a török idegenrendészeti eljárásba beavatkozni külképviseleteinknek nincs sem illetékessége sem lehetősége. Amennyiben az útlevél vagy személyazonosító igazolvány sérült, például törött, vagy meg van repedve, az okmányt a török hatóságok nem fogadják el.
Kérjük, hogy utazás előtt ellenőrizzék okmányaik állapotát és érvényességi idejét, külföldi tartózkodásuk idején pedig kiemelten ügyeljenek úti okmányaikra, ugyanis azok elvesztése esetén hazatérésre jogosító ideiglenes magánútlevelet kizárólag Ankarában vagy Isztambulban van mód kiállítani!
Tájékoztatjuk a személyi igazolvánnyal utazó magyar állampolgárokat, hogy a határátlépéskor a török hatóság egy külön papíron egy belépési igazolást állít ki. Ezt a dokumentumot kérjük, hogy őrizzék meg és a kilépésig legyenek szívesek maguknál tartani!
Felhívjuk a figyelmüket, hogy az országba történő belépéshez használt úti okmányt a hatóságok egy elektronikus rendszerben rögzítik, a belépés időpontja nem csupán az útlevélben, illetve személyigazolvánnyal történő belépés esetén a külön nyomtatványon elhelyezett beléptető bélyegzőn szerepel. A hatóságok az elektronikus rendszerben rögzítettek alapján állapítják meg a vízummentes tartózkodásra jogosító 90 napos határidőt. Vízummentesen bármely 6 hónapon belül legfeljebb 90 napot lehet tartózkodni, az útlevéllel és a személyi igazolvánnyal való tartózkodási napok száma összeadódik, együttesen számítandó.
Vízum : Turista, üzleti, sport vagy kulturális célú beutazás esetén vízum beszerzése nem szükséges. A vízummentes tartózkodás időtartama összevonva is legfeljebb 90 nap lehet 180 napon belül.
Kiskorú beutazása: A kiskorúaknak szintén rendelkeznie kell a fent felsorolt okmányok valamelyikével. Egyéb meghatalmazás nincs előírva, azonban a hatóságok, a nem szüleivel utazó kiskorúak esetében javasolnak, egy a szülők nevét és elérhetőségét tartalmazó írásos dokumentumot, amely megkönnyíti az értesítést egy esetleges baleset vagy egyéb esemény esetén. Bár a jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket arra az esetre, ha valamely kiskorú felnőtt kíséretében, de szülei vagy valamely szülője nélkül utazik, javasoljuk ilyenkor is szülői hozzájáruló nyilatkozat (vagy gyámhatósági hozzájárulás) beszerzését.
Feltöltés dátuma: 2024.01.16.
Friss információk: https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/torokorszag
Törökország területéről eddig huszonegy helyszín került fel a világörökségi listára.
Isztambul történelmi negyedei:
Isztambul két kontinens találkozásánál épült, a Bizánci Birodalom és az Oszmán Birodalom fővárosa volt. A világörökség részét alkotó terület négy, a város történelmének fő szakaszait reprezentáló övezetet foglal magába, a nyugati városrésznek otthont adó félsziget csücskén elhelyezkedő Régészeti Parkot, a Szulejmán negyedet, a Zeyrek negyedet, valamint a bástyák övezetét. Az építészeti örökség legfontosabb emlékei Nagy Konstantin császár hippodroma, a Justinianus idejéből származó ma már múzeumként működő Hagia Szophia-templom, a 17. században épült Ahmed szultán-mecset (a „Kék mecset”), a Topkapı palota, a Szulejmán-mecset (16. század közepe), a Szokollu Mehmed Pasa-mecset (1572), a Hagia Eirene-templom (740 után), a Yerebatan Szeráj ciszternája, A Chora-templom, a Valens vízvezeték (378), a Pantokratór-monostor (12. század) és a városfalak. Ezek az épületek, köztük főleg a Hagia Szophia-templom és a mecsetek évszázadokon keresztül nagy hatást gyakoroltak Európa és Ázsia építészetére. A II. Theodosius császár utasítására 447-ben emelt, több mint 6 kilométer hosszú városfal a katonai építészet első számú referenciája volt.
Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklatemplomai:
A kappadókiai Nevsehír tartományban található tornyokra, piramisokra és számos más geometriai formára hasonlító tufaképződményeket vulkáni tevékenység alakította ki, de jelenlegi formájukat eróziós folyamatoknak köszönhetik. A területen a szerzetesi tevékenység kezdete a 4. századra tehető. A 6. századtól kezdve föld alatti városok épültek, ezenkívül a keresztények számos barlangot használtak menedékként az arab üldözések elől. A bizánci időkben a képrombolások korában már komoly szerzetesi élet folyt a környéken, több száz kápolnát alakítottak ki a sziklákban és ezek egy részét visszafogottan használt jelképekkel, leggyakrabban faragott, vagy festett keresztekkel díszítették. A képrombolás után (842) kialakított templomokat már élénk színű, figuratív festményekkel díszítették. A legjelentősebb templomok a 10. századi Tokali Kilinse, és az El Nazar Kilise, a 11. századra datált Barbara Kilise és a Sakli Kilise, valamint a 12. század végén és a 13. század elején kialakított El Mali Kilise és a Karanlik Kilise.
Divriği nagymecset és kórház:
Divriği a közép-anatóliai Sivas tartományban fekszik és már a korai iszlám időkben is fontos település volt. Többször arab fennhatóság alá került és a Bizánci Birodalom ellen folytatott hadjáratok egyik kiindulópontjává vált. 872-ben egy sikertelen hadjárat után a győztes bizánciak lerombolták a várost. 1071-ben a Nagyszeldzsuk Birodalom része lett. Ezután a kereskedelmi útvonalak kiépülésével a város befolyása és gazdagsága egyre nőtt. A nagymecsetet Ahmed sah parancsára emelték 1228 és 1229 között. Az időjárási viszonyok miatt nincs belső udvara és oszlopos folyosói, sem fedetlen medencéje, hanem az összes szertartás fedett helyen történik. Bejáratát gazdag kőfaragás díszíti, ami ellentétben áll a mecset egyszerű díszítetlen belső falaival. Az épületet bonyolult technikával kialakított boltozatokkal fedték le. Közvetlenül a mecset mellett a sah feleségének kezdeményezésére építették fel a kórházat. Az egymást kiegészítő épületeket ugyanaz az építész tervezte.
Hattuszasz:
A Hettita Birodalom egykori fővárosának, Hattuszasznak romterülete a mai Boğazkale közelében található. Hattuszasz egy hegyes, völgyekkel és vízfolyásokkal tagolt vidéken épült egy még korábbi település helyére. Ma látható épületeinek nagy része az i. e. 14. és 13. században épült. A település négy nagyobb részre osztható: Büyükkale és a rajta épült citadella, Felsőváros, Alsóváros és a Büyükkaya-hegy. A város legnagyobb kiterjedését az i. e. 14. és az i. e. 13. század között érte el. Az ásatások során a Felsővárosban számos templomépületet azonosítottak, ahonnan nagy mennyiségű ékírásos dokumentum került elő. Az ásatások során öt réteget tártak fel. A Felsővárost déli oldalról egy tornyokkal tagolt városfal védte, ezekbe építették a híres kapukat, az Oroszlános kaput, a Király kapuját és a Szfinxek kapuját. Az Alsóvárosban – melyet szintén egy fal vett körül – tárták fel a város legnagyobb épületét, az 1. vagy Nagy templomot.
A Nemrut-hegy:
Antiochus Teos a ma Délkelet-Törökországhoz tartozó Taurosz-hegységben emelkedő Nemrut-hegyet választotta temetkezési helyéül. Antiochus i. e. 69 és i. e. 36 között uralkodott Nagy Sándor széthullott birodalmának egyik kis utódállamában, Kommagénében. A hegycsúcsot szakrális hellyé nyilvánította, hogy ezzel önmagát is élő istenné tegye. A hegy csúcsát egy kúp alakú mesterséges teraszokkal körbevett sírdomb uralja. A műemlékegyüttes kialakítása a hellenisztikus kor egyik legnagyobb vállalkozása lehetett. Az uralkodó sírdombja körül három teraszt alakítottak ki, az északi terasz bejáratát oroszlánok és sasok szobrai őrzik, a keleti és a nyugati terasz egyfajta szabadtéri templomként funkcionált. A keleti teraszon egy sorban öt kolosszális méretű (7 méter magas) istenség ülő alakja látható. A megmaradt monumentális kőfejeken görög és perzsa hatások ismerhetők fel. A nyugati terasz szinte teljesen elpusztult, de feltételezhető, hogy a keleti tükörképe volt.
Xanthos – Letoon:
Xanthosz a perzsák által i. e. 545-ben elfoglalt Lükia egyik központja volt, romjait egy brit felfedező, Charles Fellows tárta fel a 19. században. Az óváros területén lükiai, hellenisztikus, római és bizánci épületmaradványokat azonosítottak. A fellegvár az i. e. 7. századból származik. Római korból származó amfiteátruma i. sz. 150-ben épült egy lükiai nekropolisz területére, amelynek síroszlopai 5 méternél is magasabbak voltak. Az itteni temetkezési helyszíneken világosan felismerhető a hellén befolyás, a feliratok pedig nélkülözhetetlenek a lükiai nép történetének rekonstruálásához és a nyelvük megfejtéséhez. A város körül számos, az i. e. 6. és i. e. 5. századból származó síremléket tártak fel. Ezek közül említésre méltó az Oroszlános-, a Hárpia- és a Nereida-sír. A Letooni-szentélyt Létónak, Apollón és Artemisz anyjának ajánlották, aki a mitológia szerint gyermekei születése után érkezett a területre. A helyszínen néhány műemléknek csak a másolata látható (például a Hárpia-sírnak), mert Fellows a leletek nagy részét Nagy Britanniába szállította.
Hierapolisz – Pamukkale:
Pamukkale kalcium-hidrogén-karbonátban és a szén-dioxidban gazdag meleg vizű forrásait már a ókorban hasznosították. Az i. e. 2. században Pergamon az Attalidák dinasztiájához tartozó uralkodói a források mellett megalapították Hierapolisz városát. Bár a települést elsősorban erődnek szánták kezdettől fogva fürdői is voltak, amik körül hamarosan lakónegyedek épültek ki. A vizek gyógyászati értékét az idők során lerakódott oldott anyagból kialakult medencékben hasznosították. A terápiákat a helyi hagyományokkal kapcsolatos vallásos szertartásokkal egészítették ki. A nagy mésztartalmú víz fontos szerepet játszott a gyapjú mosásában és festésében is. A területen a fürdő mellett templomok és más görög épületek romjai állnak. I. e. 129-ben római fennhatóság alá került, Asia provincia része lett, és a nagyszámú anatóliai, görög, makedón, és római betelepülő miatt virágzó kozmopolita várossá vált. A keresztény időkből a katedrális, ókeresztény kápolnák és egy keresztelőkápolna maradványait tárták fel.
Safranbolu:
Safranbolu a „sáfrány városa” az Isfendiyar-hegységben egy sziklás hegycsúcson épült. Nevét a város körülvevő sáfránnyal beültetett földekről kapta. Négy különálló kerületből áll, a város központjában található Piac-utcából, a Kiranköy-negyedből, a Baglarból, valamint a modern lakónegyedekből. A 13. századtól az Európát a Kaukázussal összekötő karavánutak egyik fontos állomása volt, és a kereskedelemben betöltött fontos szerepét egészen a 20. századik sikerült megőriznie, amikor a modern vasútvonalak megépítésekor jelentősége lecsökkent. Legjelentősebb épületei 1320 körül épültek, ezek közé tartozik a fürdő, a Szulejmán pasa-mecset és a régi mecset. A műemlékek környékén számos félig fából készült, késő oszmán kori lakóház maradt fenn. 17. századi virágkorában a város építészete az Oszmán Birodalom területének jelentős részén hatott a városfejlesztésekre. Ebből a korból maradt fenn a hatvanszobás Cinci Hotel (1640-48), a Köprülü-mecset (1661), és a Let pasa-mecset (1796).
Trója:
Trója a világ egyik legismertebb régészeti lelőhelye. A város stratégiailag fontos helyen a Dardanellák közelében épült. 1822-ben fedezte fel Charles McLaren skót újságíró, majd 1870 és 1880 között Heinrich Schliemann vezetésével hét fázisban végeztek ásatásokat a területen. A feltárások során Trója legfőbb korszakából kilenc egymásra épült települést tártak fel. A legkorábbi feltárt rétegek i. e. 3000 körül épültek, amikor a város egyszerre volt erőd, főváros és uralkodói székhely. Az ásatások során előkerült leletek bizonyítják hogy i. e. 13. vagy az i. e. 12. században a spártaiak és az akhájok megostromolták a várost, így valószínűsíthető, hogy a trójai háború valóban megtörtént. Trója III. és IV. rétege egy jellegzetes ókori erődvárost mutat, ami palotákból, a kormányzáshoz szükséges épületekből, egy citadellából és egy szintén megerősített alsóvárosból állt. A település i. e. 85-ben római fennhatóság alá került, majd Konstantinápoly megalapítása után hamarosan elnéptelenedett.
Szelim-mecset:
Szelim-mecsetet, Szinán egyik kései alkotását, életművének egyik legkiemelkedőbb darabját 1574-ben fejezték be. A 190 X 130 méteres területen elhelyezkedő mecsetet II. Szelim megrendelésére építették. Központi termét 43 méter magas, 31 méter átmérőjű kupolával fedték le. A belső teret az átlókon fekvő négy félkupola, valamint a főkupoláig felnyúló boltozatos architektúra még szélesebbé teszi, ezt a hatást az ablaksorokon beáramló fény is növeli. A négy karcsú minaret 71 méter magas, ami minden iszlám imatornyot felülmúl. A vékony minaretek éles ellentétben állnak a monumentális főkupolával. A kupola nyolcszögben elrendezett pilléreken nyugszik, amelyek kívül toronyszerűen végződnek és a magas kupoladob sarkait jelzik. Az udvar alaprajza megegyezik az imacsarnokéval, és egy kupolás oszlopcsarnok szegélyezi. A belső teret csempékkel díszítették, egészen a márvány imafülke magasságáig. A szövegdíszítéseket egy isztambuli kalligráfus készítette a szultán utasításai alapján, a mihráb falain látható virágmotívumokat izniki csempével rakták ki.
Çatalhöyük:
Çatalhüyük Konyától 40 kilométerre délkeleti irányban helyezkedik el. Nemcsak azért fontos régészeti helyszín mert az eddig feltárt legnagyobb kiterjedésű neolitikus lelőhely, hanem azért is, mert a leletek páratlanul jó állapotban maradtak meg. A várost az i. e. 7. évezred végétől az i. e. 6. évezred elejéig lakták. Két településhalomból áll, a keleti, korábbi halom 13 hektár területet foglal el és 17,5 méterrel emelkedik ki környezetéből. Neolitikus rétegei 15 méter vastagok. A lelőhelynek eddig csak néhány százalékát tárták fel, a feltételezések szerint az eddig vizsgált rétegek alatt még korábbiak is lehetnek. A város lakosságának nagy része földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, azonban a nagyszámú feltárt leletből kiderül, hogy számos kézműves is élt a településen. A feltárt tárgyak egy része importált (például obszidián, ami 160 kilométeres távolságból került oda), ez bizonyítja, hogy a kereskedelem is fontos szerepet játszott a gazdasági életben. Az ásatások során számos szokatlan díszítésű épületet tártak fel, amelyek feltehetően szentélyek lehettek. A házak szorosan egymás mellé épültek elválasztó utcák nélkül, így a helyiségeket a tetőn vágott nyíláson keresztül, létrán közelítették meg.
Bursa és Cumalıkızık:
Bursa A Törökország északnyugati részén elterülő Bursát i. e. 200 körül alapított I. Prusziasz Bithünia királya. Több mint száz év bithüniai uralom után IV. Nikomédész idejében, i. e. 78-ban a Római Birodalom részévé vált. Később évszázadokon keresztül bizánci fennhatóság alatt állt. A város az oszmán szultánok alatt élte fénykorát, amikor a birodalom egyik központja lett. 1326 és 1365 között a birodalom fővárosa volt és miután Edirne lett az új főváros Bursa a birodalom adminisztratív központja maradt és továbbra is jelentős befolyással rendelkezett. Az első hat oszmán szultán uralkodása alatt 127 mecsetet, 34 medreszét 25 fogadót 37 közfürdőt és 14 közkonyhát építettek a városban. Cumalıkızık falu 10 kilométerre Bursától található a Uludag-hegy lábánál. A települést az oszmánok alapították és logisztikai központ szerepét töltötte be Bursa ostrománál. Napjainkra a falu már egybeépült Bursa egyik külső kerületével. A falu legfőbb jellegzetessége 270 oszmán kori lakóháza, amelyek túlnyomó többsége restaurálás alatt áll.
Pergamon:
Pergamon fennmaradt műemlékei a hellenisztikus, római a bizánci és az oszmán korhoz köthetőek. A várost perzsa és Lükiai uralom után i. e. 333-ban Nagy Sándor hadserege foglalta el. Ezután a hellenisztikus világ egyik legjelentősebb gazdasági és kulturális központjává fejlődött. A pergamoni akropolisz épületeit az i. sz. 2 században emelték. A bizánci időkből származó épületekhez felhasználták az akkor már romos állapotban lévő római kori épületek alkotóelemeit is. A felsőváros, az Akropolisz 300 méteres magasságban terül el ez volt a település legkorábban lakott része. Itt állt Athéné temploma, Dionüszosz temploma, Zeusz oltára, egy 10 000 fős, a domboldalban kialakított színház, valamint paloták és a lakónegyedek. A város délnyugati részében az Aszklépiosz-szentély, a város gyógyító központját az i. e. 4. században alakították ki és az i. sz. 4 századig használatban volt. Az Aszklépion-körzetben három templom, fürdőmedencék, egy 3500 fős színház (Anatólia első római színháza) és egy körtemplom maradványai láthatók.
Diyarbakır citadellája és a Hevsel-kertek:
A Törökország délkeleti részén fekvő Diyarbakir citadellája és városfalai a 100 méteres magasságban terülnek el a Tigris folyó völgyében. Az erődítményre azért volt szükség, mert a település nem rendelkezik természetes védelemmel. A várost körülvevő falakat eredetileg a rómaiak építették az i. sz. 3. században, miután a települést elfoglalták a szászánidáktól. A jelenleg látható fekete, bazaltból épített 6 kilométer hosszú városfal a bizánci időkből származik. A 11. század végén, miután a város szeldzsuk fennhatóság alá került a falakat megerősítették. A 72 bástyával tagolt városfal magassága 10 és 12 méter, vastagsága 3 és 5 méter között váltakozik. A bástyák közül a Hét Testvér bástya 1208-ban épült. A várost négy kapun, a Harputi, a Yenikapi, a Mardini és az Urfai kapun keresztül lehet megközelíteni. A kapukat feliratokkal és domborművekkel díszítették. Az óváros mecsetei, templomai és udvarházai közül a legfontosabb épület a iszlám világ egyik szent helyének tartott Nagymecset a 11. század végéről, a Kasim Padisah-dzsámi és a 16. századi Behram Pasa-dzsámi.
Epheszosz:
Epheszosz, Iónia legfontosabb metropolisza egy görög polisz volt Kis-Ázsia nyugati partvidékén. A Nyugatot a Kelettel összekötő egyik fontos kereskedelmi útvonal mellett feküdt. Fénykorában, az i. sz. 1. században lakosainak száma elérte a félmilliót. A terület már a neolitikum idején, az i. e. 7. évezredtől lakott volt. Az ásatások során mükénéi korból származó leleteket tártak fel, és a települést a hettita források is említik. Később attikai iónok foglalták el és az i. e. 7. században felépült az első Artemisznek szentelt templom. A hellenisztikus korban a régió leggazdagabb településévé vált. I. e. 190-ben római fennhatóság alá került, majd 395-ben a Bizánci Birodalomhoz csatolták. A 7. századtól kezdve elvesztette jelentőségét, a 11. századra falu méretűvé zsugorodott, és a 15. századra teljesen elnéptelenedett. A 20. század második felétől jelentős turistalátványossággá vált. Efeszosz épületei a leégett Artemisz-templom kivételével általában jó állapotban maradtak fenn, köztük Celsus könyvtára (2. század), az odeon (2. század), a piactér és a bazilika, Hadrianus temploma (2. század), a függő házak, a 24000 fő befogadására képes színház (1. század) és az Arkadiana út.
Ani régészeti lelőhelyei:
Ani a középkori Örményország fővárosa volt, amelynek romjai ma Törökország Kars tartományában találhatók közvetlenül az örmény határ mellett, 1400 méteres magasságban. Az egykori város menti szurdokban folyik az Araks (más változat szerint: Araksz, törökül: Aras) folyóba ömlő Arpaçay patak, amely a határt képezi. A legkorábbi lakosokról csak kevés utalás maradt fent, de az feltételezhető, hogy a település Urartu fennhatósága alatt állt az i. e. 1. évezred első felében. Római és perzsa uralom után a város az örmények kezére került, akik az i. sz. 5. században egy citadellát emeltek a területen. A 7. század közepén arabok foglalták el, majd ismét örmény fennhatóság alá került. A 10. század közepén megépült a második védvonal, és a város a 11. század elején politikai, kulturális és vallási központtá fejlődött. 1045-ben a Bizánci Birodalom részévé vált, majd az 1239-es mongol pusztítás után elvesztette jelentőségét. Ani legfontosabb épületei a 10. században épült katedrális, a geometrikus mintákkal díszített 11. század elejére datálható Apostolok-templom, a Szent György-templom, vízvezetékek, fürdők, raktárépületek, hidak és utak.
Aphrodisias régészeti helyszíne:
Az Égei-tengertől százötven kilométerre fekvő Aphrodisias Törökország római és görög periódusához köthető egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. A település az i. e. 2. századtól az i. sz. 6. századig virágzott. Az előkerült pénzérmék és feliratok alapján valószínűsíthető, hogy a város az i. e. 2. században alapították. Az i. e. 1. század végén a Római Birodalom része lett, és a 4. században a térség fővárosává vált. A jelenleg látható épületmaradványok túlnyomó többsége az i. sz. 1 századra datálható. A legfontosabb feltárt épületek közé tartozik a ma is álló Aphrodité-templom, a boulenterion, a római császárok szentélykörzete, és a város kozmopolita jellegét bizonyító zsinagóga, rajta egy felirattal az adományozók listájával. A szentélykörzet egyike a római korral foglalkozó régészet legfontosabb lelőhelyeinek, köszönhetően a majdnem kétszáz, a császári család tagjait ábrázoló életnagyságú domborműnek. Figyelemre méltó még a színház, a Hadrianus korabeli fürdő, és a harmincezer néző befogadására alkalmas stadion. Ezenkívül számos magas művészi színvonalú márványszobrot is feltártak.
Göbekli Tepe:
Göbekli Tepe régészeti helyszíne Törökország délkeleti részén fekszik. Itt tárták fel a jelenleg ismert legkorábbi templom maradványait. A lelőhely megközelítőleg 800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik és egy 300 x 300 méteres területet foglal el, ahonnan számos, a neolitikum idejéből származó lelet került elő. A helyszínt 1963-ban fedezték fel, de egészen 1994-ig nem ismerték fel jelentőségét. Az ásatások jelenleg is folynak a Német Régészeti Intézet közreműködésével. Az körülbelül i. e. 10000-re datálható hely nem lakóterület, hanem egy kultuszközpont volt, és egyben találkozóhely is. Körülbelül húsz ovális, vagy kerek 30 méteres átmérőt is elérő struktúrából áll, ebből eddig hatot tártak fel. A kerek struktúrák közepén szabadon álló 5 méteres mészkőoszlopok álltak, a falak mellé kisebb oszlopokat helyeztek el. Az oszlopokra absztrakt mintákat és állatfigurákat faragtak. A kultuszhelyet később építőik földdel töltötték fel és elhagyták. Ez a lelőhely bizonyítja, hogy építőik már 12000 évvel ezelőtt is fejlett, szervezett társadalomban éltek, ami előfeltétele egy ilyen volumenű építkezésnek.
Arslantepe:
Arslantepe egy harminc méter magas régészeti helyszín, úgynevezett tell az Eufrátesz folyótól 12 kilométerre délnyugatra. A hely az i. e. 6. évezredtől a késő római időkig volt lakott. A korai Uruk kor legkorábbi rétegei vályogból épült házaival az i. e. 4. évezred első felére datálhatók. A hely egyik virágkorát a késő rézkorban élte, ekkor központi épülete egy palotakomplexum volt. Jelentős régészeti anyag került elő a korai bronzkorból is, ennek a periódusnak meghatározó eleme egy királyi síremlékegyüttes. A későbbi rétegek a korai asszír, hettita és későhettita korból származnak. A helyszínen végigkövethető a folyamat ami lehetővé tette a közel-keleti államszervezet kialakulását, és egy kifinomult bürokratikus rendszer felépítését még az írás használata előtti időkben. Jelentősek a helyszínen talált fémtárgyak is, köztük az eddig ismert legrégebbi kardokkal. Ezek a szervezett harcmodor kezdeteire utalhatnak, ami az elit kiváltsága lehetett, akik fegyvereiket új, politikai hatalmuk jelképeinek tekinthették.
Gordion:
Gordion Közép-Anatóliában fekszik, a fővárostól, Ankarától hetven kilométerre délkeleti irányban. A helyszín a korai bronzkortól, az i. e. 3. évezredtől a középkorig, körülbelül a 12-13. századig lakott volt. Fénykorát az i. e. 12. század után élte, amikor Phrügia kulturális és politikai központja volt. A prhügiai kultúra egészen az i. e. 4. századik komoly hatást gyakorolt a térségre, egészen Nagy Sándor koráig, aki i. e. 333 foglalta el a várost. A régészeti feltárások 1900-ban kezdődtek, majd hosszú kihagyás után 1950-ben folytatódtak egészen 1973-ig. A következő szakasz 1988-tól 2005-ig tartott és a tervek szerint 2013-tól folytatódik. A város központja egy 13 hektáros területen fekszik és 16 méter magasra emelkedik ki környezetéből. A legfontosabb feltárt műemlék az i. e. 9. századra datálható vaskori citadella belsejében udvarokkal és megaron jellegű épületekkel. A citadella nagy része i. e. 800 körül leégett, azután nagyobb méretben újjáépítették, és egészen Nagy Sándor hódításáig erődként használták. Gordion városközpontjának közelében mintegy 150 halomsírt azonosítottak. A feltárt sírok az i. e. 9. század és az i. e. 2. század közé datálhatók. Leghíresebb köztük Midasz király i. e. 740 körüli 53 méter magas feltételezett sírja.
Anatólia középkori oszlopcsarnokos mecsetei:
A több részből álló helyszínhez öt, a 13. század vége és a 14. század közepe között épült mecset tartozik. Mindegyik épület a mai Törökország más-más tartományában helyezkedik el. A megszokottól eltérő szerkezetű mecsetek egy külső falazatból valamint a belső térben felállított, a tetőt és a lapos mennyezetet tartó párhuzamos oszlopsorokból állnak. A mecsetek a rendkívül magas színvonalon kifaragott tartószerkezetükről, díszítőelemeikről és faragott berendezési tárgyaikról nevezetesek.
Törökország utazás
Törökország számos szempontból különleges ország, az életben legalább egyszer, de inkább több alkalommal is érdemes odautazni. Az Európát és Ázsiát összekötő országot e két kontinens kettőssége jellemzi, és teszi feledhetetlenné. Akár a kontinenseket összekötő Isztambult vesszük célba, akár valamelyik tengerparton szeretnénk sütkérezni, abban biztosak lehetünk, hogy Törökországban fantasztikus élményekben lesz részünk.
Törökország: a legfontosabb tudnivalók
Törökország Európa és Ázsia határán fekszik, az ország fő területét az Anatóliai-félsziget teszi ki, mely a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között helyezkedik el. Fővárosa Ankara. Az ország területe több mint 780 ezer négyzetkilométer. Északról Grúzia és Örményország, keletről Irán és egy kis részen az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja. A hivatalos nyelv a török, de sok helyen beszélnek angolul, németül vagy oroszul is. A lakosságszám a legutóbbi népszámlálás alapján meghaladja a 85 milliót.
A hivatalos pénznem a török líra, de jó, ha van nálunk euró is, mert sok helyen azt is elfogadják. Készpénz felvételére nincs mindenhol lehetőség, viszont a kisebb üzletekben, piacokon szükség lehet rá, ezért még itthon érdemes valutát váltani. A nagyobb üzletekben, hotelekben lehet bankkártyával fizetni.
Kultúra, történelem
Törökország történelme az egyik legizgalmasabb a világtörténelemben, mai területén már az ókorban is birodalmak születtek. A görög és később a római hatás nyomai ma is megtalálhatóak az országban, ami nem véletlen: Anatólia, Konstantinápoly központtal fontos része volt az egykori Római Birodalomnak, ahogyan később, a középkorban a Kelet-Római Birodalomnak is.
A középkor és az újkor jelentős részét az Oszmán Birodalom terjeszkedése, majd később hanyatlása határozta meg. A 16. században, I. Szulejmán uralkodása alatt, az Oszmán Birodalom területe Délkelet-Európától Észak-Afrikáig és a Közel-Keletig terjedt ki. Az első világháborúban a vesztes országokhoz tartozott, a háborút követően pedig a birodalmat feldarabolták, és jelentős területeket veszített. A belső harcokat követően 1923-ban Mustafa Kemal Atatürk vezetésével megalakult a modern Török Köztársaság.
Törökország utazás repülővel és busszal
Törökországba a távolság miatt repülővel célszerű elindulni, az országon belül pedig lehetőség van a távolsági tömegközlekedésre, busszal vagy vonattal.
Fontosabb törökországi repülőterek:
● Isztambul (IST): a legnagyobb repülőtér Törökországban, emellett egy kisebb repülőtér ia található Isztambul közelében, a Sabina Gokcen repülőtér.
● Ankara Esenboga (ESB)
● Izmir (ADB)
● Antalya (AYT)
● Belső (DLM)
● Gazipasa (GZP)
● Adnan Menderes (ADB)
A legnépszerűbb úti célok között van a legnagyobb város, Isztambul, de sokan keresik fel valamelyik tengerpartot vagy az alábbi városokat is: Antalya, Kemer, Belek, Bodrum, Side és Kappadókia. Ismerjük meg ezeket közelebbről!
Törökország utazás - Isztambul
Isztambul Törökország legnagyobb és egyben a világ egyik legkülönlegesebb városa, hiszen egyszerre terül el két kontinens találkozásánál, Európában és Ázsiában. Az agglomerációt is számolva itt él az ország lakosságának több mint 17 százaléka. Isztambul olyan város, amelyet legalább egyszer érdemes meglátogatni, és számos okot találhatsz, amiért a látogatók milliói érkeznek ide évente. A leghíresebb látnivalók között van az Hagia Sophia, amely ma múzeum, egykor pedig bizánci bazilika, majd oszmán mecset volt. Szintén nem érdemes kihagyni a Kék Mecsetet, mely a város látképét is meghatározza. Nevét belső kék csempéiről kapta, és ma is aktív mecsetként működik.
Isztambul jelentősége ellenére nem Törökország fővárosa, hiába volt birodalmak központja korábban Bizáncként és Konstantinápolyként is. 1923 óta, vagyis az Oszmán Birodalom összeomlása óta Törökország fővárosa Ankara lett.
Törökország utazás - Antalya
Antalya Törökország délnyugati részén, a Földközi-tenger partján elhelyezkedő város, amely a török riviéra gyöngyszeme. A város legizgalmasabb látnivalói közé tartozik az óváros, vagyis Kaleiçi, ahol számos műemléket fedezhetünk fel, mint például a Hadrianus császár tiszteletére épített diadalív vagy a Yivli Minare mecset. Érdemes a kikötőben is tenni egy sétát, sőt akár hajókirándulásra is indulhatunk. Lenyűgöző élményben lehet részünk az Antalya Régészeti Múzeumban is, aki pedig inkább a természet csodáiban szeretne gyönyörködni, annak a nevezetes antikváriumot vagy a Düden-vízeséseket érdemes megnézni, kikapcsolódásként pedig valamelyik tengerparton meg lehet mártózni a kristálytiszta tengerben.
Törökország utazás - Kemer
Antalya közelében fekszik Kemer, egy csodás kisváros a Földközi-tenger partján. Amellett, hogy ma már a turisták egyik kedvenc üdülőhelye, történelmi szempontból is jelentős, ugyanis Kemer közelében, a tengerpart mentén találhatók Phaselis, egy ókori város romjai, mely fontos kereskedelmi központ volt a görög és római korszakban. Kemertől délre találhatóak meg Olympos, egy másik ókori város romjai is.
Törökország utazás - Belek
Belek szintén a népszerű tengerparti települések közé tartozik, igaz, Kemernél valamivel kisebb. Ami a fürdőzés mellett igazán izgalmassá teszi ezt a környéket, az a Zeytintaşı-barlang, mely mindössze néhány kilométerre fekszik Belektől. Ha pedig egy kicsit északkelet felé távolunk a tengerpart felől, felfedezhetjük Aspendost, mely a világ egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori római színháza.
Törökország utazás - Bodrum
Bodrum Törökország délnyugati részén fekszik, az Égei-tenger partján, mindössze egy rövid hajóútra a görögországi (link) Kosz szigetétől. Bodrumban érdemes meglátogatni a várat, illetve a Halikarnasszoszi mauzóleumot is, mely utóbbi az ókori világ egyik hét csodája volt. Szintén kihagyhatatlan program a víz alatti régészeti múzeum is, ha Bodrumban járunk, illetve az amfiteátrum is a legszebb látnivalók közé tartozik.
Törökország utazás - Side
Side szintén a gyönyörű tengerparti kisvárosok közé tartozik, a fürdőzés mellett azonban olyan történelmi emlékeket is megtekinthetünk, mint például Apollón és Athéné templomai, vagy az ókori színház, mely egykor 15 ezer néző befogadására volt alkalmas. A történelem iránt érdeklődőknek mindenképpen érdemes ellátogatni Side antik városrészébe, amely tele van ókori romokkal, beleértve a főutcát, az ott álló oszlopokat, valamint az agórát és a különböző római kori épületeket.
Törökország utazás - Kappadókia
Kappadókia Törökország egyik legizgalmasabb régiója, ahová számos látványosság miatt érdemes ellátogatni. Itt található a Göreme Nemzeti Park, mely az UNESCO Világörökség része, és híres a sziklába vájt templomairól, kolostorairól és kápolnáiról, amelyek freskói a korai keresztény művészet remekei. Emellett Kappadókiában több földalatti város is található, ezek közül a Derinkuyu és a Kaymaklı a legismertebbek. Ezek a városok több emelet mélységben húzódnak a föld alatt, és egykor a lakosság menedékeként szolgáltak háborúk és támadások idején. Meg kell még említeni ezek mellett a Pasabagot, vagyis a Szerzetesek Völgyét, illetve a festői Ihlara-völgyet is.
Törökország utazás - Ankara
Ankara Törökország fővárosa, ahová szintén érdemes ellátogatni, hiszen számos látnivaló várja az utazókat. Itt található Mustafa Kemal Atatürknek, a Török Köztársaság alapítójának és első elnökének mauzóleuma, emellett az ankarai várba is megéri felmenni, hiszen fantasztikus onnan a kilátás. A vár környékén hangulatos régi utcák és kézműves boltok is találhatók, így a vásári portékát is be lehet itt szerezni. A Kocatepe Mecset is izgalmas időtöltést ígér, a könyvek és a történelem szerelmeseinek pedig vétek lenne kihagyni a Török Nemzeti Könyvtárat, amely hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik, beleértve ritka könyveket, kéziratokat és történelmi dokumentumokat.
Törökország tengerpartjai
Icmeler Beach
İçmeler Beach egy népszerű tengerparti úti cél Törökország délnyugati részén, a Marmaris közelében található. Az öböl mentén fekvő kisváros, İçmeler, gyönyörű természeti környezettel és kristálytiszta vízzel várja a látogatókat, ezért kiváló hely azok számára, akik pihenésre és természetközeli élményekre vágynak.
Marmaris Beach
Marmaris Beach, Törökország egyik legnépszerűbb tengerparti úti célja, a Földközi-tenger partján található. Marmaris egy nyüzsgő üdülőváros, amely gazdag történelmi hátterével, vibráló éjszakai életével és festői tengerpartjával vonzza a látogatókat. A város partvonala hosszú, homokos és kavicsos strandokkal szegélyezett, amelyek kiváló lehetőségeket kínálnak pihenésre és szórakozásra.
Blue Lagoon Beach
A Blue Lagoon Beach, más néven Ölüdeniz, Törökország egyik legikonikusabb és legszebb tengerpartja. Az ország délnyugati részén, a Földközi-tenger partján található, közel Fethiye városához. A Blue Lagoon híres a lélegzetelállító, türkizkék vizéről és a körülötte elterülő festői hegyekről, ami miatt gyakran a világ egyik legszebb strandjaként emlegetik.
Törökország időjárása
Törökország időjárása az ország nagy területének és változatos domborzatának köszönhetően igen sokféle. Az időjárási viszonyok jelentősen eltérnek az egyes régiókban, így az országban egyszerre találkozhatunk mediterrán, kontinentális és hegyvidéki éghajlattal. Dél- és Nyugat-Törökországra inkább a mediterrán éghajlat jellemző, nyáron akár 35-40 Celsius-fok is lehet a hőmérséklet. Az ország középső részére a kontinentális éghajlat, a Fekete-tenger partvidékére pedig az óceáni éghajlat a leginkább jellemző. Kelet-Törökországban rövid, de meleg nyárra, illetve hideg, kemény telekre lehet számítani, Isztambulra és környékére pedig a mérsékelt éghajlat a jellemző, ide leginkább tavasszal és ősszel érdemes ellátogatni, mivel ekkor kevesebb csapadék esik.
Hasznos információk a Törökországba utazóknak
Vallás Törökországban
A török lakosság jelentős része a muszlim vallást gyakorolja, amihez érdemes valamennyire alkalmazkodni, ha az országba utazunk. A hölgyeknek az öltözködésre érdemes odafigyelni, hiszen még a nagy forróságban sem megszokott a túl lenge öltözet, például a rövidnadrág vagy miniszoknya. A ramadánnal kapcsolatban is érdemes néhány dolgot megjegyezni, különösen, ha abban az időszakban utazunk, mivel a lakosság jelentős része komolyan veszi a vallásgyakorlást. Ramadán idején napfelkelte után és naplemente előtt nem lehet ételt, italt magunkhoz venni, vagyis böjtölniük kell és dohányozni sem megengedett többek között.
Időeltolódás Törökországban
Az időeltolódás Magyarországhoz képest +1 óra, akárcsak Románia, Bulgária vagy Görögország esetében.
Orvosi ellátás Törökországban
Ha Törökországba utazunk, mindenképpen érdemes utasbiztosítást kötni, mivel itt nem lehet használni az ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártyát. A biztosítással szükség esetén a magánorvosi ellátást is igénybe lehet venni, emellett ha valamilyen különleges programot is tervezünk, például búvárkodnánk a tengerben, a biztosítást ehhez igazítva is meg lehet kötni.
Tömegközlekedés, autóbérlés Törökországban
A török vezetési kultúra a nagyvárosokban igencsak kaotikus lehet, ezért aki kevésbé tapasztalt sofőr, inkább ne az autót válassza, hanem a tömegközlekedést. A kevésbé forgalmas országrészek felfedezéséhez azonban az autóbérlés is jó megoldás lehet.
Török konyha: mindenképp kóstoljuk meg a helyi fogásokat!
Az ország méretéből adódóan a gasztronómia is változatos Törökországban, messze túlmutat a kebab variációin. A nyugati országrészben főként a görög és a balkáni hatás érezhető, ami ízletes húsokat és salátákat ígér, egy tengerparti nyaraláson viszont számos olyan fogást kóstolhatunk meg, amelyeknek a tenger gyümölcsei és a hal a fő összetevője. Sertéshúst vallási okok miatt nem igazán fogyasztanak, kipróbálhatjuk azonban a csirkéből, bárányból, birkából készült ételeket. Érdemes kipróbálni a böreket, ami a balkáni burek török változata, a gözlemét, vagy a laktatóbb főételek közül a mantit vagy a pilavlart. Desszertnek tökéletes lehet az itthon is ismert baklava, de kipróbálhatjuk a revanit vagy a lokmát is.
A törökök szívesen fogyasztanak kávét, de ha koccintani is szeretnénk, akkor a rakit érdemes megkóstolni. Reggelente pedig jól tud esni a nálunk is kapható ayran, ami a natúr joghurt hígabb, sósabb verziója. Fontos, hogy a csapvíz fogyasztását Törökországban nem ajánlják, a biztonság kedvéért inkább a palackos vizet fogyasszuk.
Külképviselet Törökországban
Ankara, Konzuli Hivatal Cím: Sancak Mahallesi Layos Kosut Caddesi No.2. / Kahire Caddesi No. 30. Yildiz Cankaya 06650 Ankara/
Főkonzulátus, Isztambul
Cím: POLAT OFIS B Blok Imrahor Cad. Yankı Sokak No: 27 Gürsel Mah. Kağıthane
34400 Istanbul/
Nagykövetség, Ankara
Cím: Sancak Mahallesi, Layos Kosut Caddesi No.2., / Kahire Caddesi No. 30.
06550 Yildiz, Cankaya/Ankara
Ünnepnapok, munkaszüneti napok Törökországban 2024-ben
Január 1. Újév
Április 23. A nemzeti függetlenség és a gyermekek napja
Május 1. A munka ünnepe
Május 19. A fiatalok, a sport és az atatürki gondolat ünnepe
Augusztus 30. A győzelem napja
Október 29. A köztársaság napja
A Ramadán, illetve az Áldozati Ünnep vándorló ünnepek, mivel az iszlám holdnaptár szerint számolják őket. Így minden évben más időpontra esnek.
Magyar állampolgárok az alábbi úti okmányok valamelyikével utazhatnak be az országba:
Magánútlevéllel: Igen. Az útlevélnek még legalább 180 napig kell érvényesnek lennie a Törökországba történő belépést követően.
Ideiglenes útlevél: Igen. Az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie, kizárólag vízummal!
Személyi igazolvány: Igen, csak turisztikai és tranzit célú utazásra.
A személyi igazolványnak még legalább 180 napig kell érvényesnek lennie a Törökországba történő belépést követően.
Ideiglenes személyi igazolvány: Nem elfogadott.
Vezetői engedélyek, Anyakönyvi kivonatok: Nem elfogadott.
Lejárt utiokmányok: Nem elfogadott.
Az útlevélnek vagy a személyazonosító igazolványnak a Törökországba történő belépéstől számított még legalább 180 napig érvényesnek kell lennie.
Felhívjuk a Törökországba utazók figyelmét, hogy amennyiben sem útlevelük, sem személyazonosító igazolványuk érvényessége nem felel meg a fenti szabálynak, és emiatt visszafordítják a határon vagy a beléptetésüket megtagadják, a török idegenrendészeti eljárásba beavatkozni külképviseleteinknek nincs sem illetékessége sem lehetősége. Amennyiben az útlevél vagy személyazonosító igazolvány sérült, például törött, vagy meg van repedve, az okmányt a török hatóságok nem fogadják el.
Kérjük, hogy utazás előtt ellenőrizzék okmányaik állapotát és érvényességi idejét, külföldi tartózkodásuk idején pedig kiemelten ügyeljenek úti okmányaikra, ugyanis azok elvesztése esetén hazatérésre jogosító ideiglenes magánútlevelet kizárólag Ankarában vagy Isztambulban van mód kiállítani!
Tájékoztatjuk a személyi igazolvánnyal utazó magyar állampolgárokat, hogy a határátlépéskor a török hatóság egy külön papíron egy belépési igazolást állít ki. Ezt a dokumentumot kérjük, hogy őrizzék meg és a kilépésig legyenek szívesek maguknál tartani!
Felhívjuk a figyelmüket, hogy az országba történő belépéshez használt úti okmányt a hatóságok egy elektronikus rendszerben rögzítik, a belépés időpontja nem csupán az útlevélben, illetve személyigazolvánnyal történő belépés esetén a külön nyomtatványon elhelyezett beléptető bélyegzőn szerepel. A hatóságok az elektronikus rendszerben rögzítettek alapján állapítják meg a vízummentes tartózkodásra jogosító 90 napos határidőt. Vízummentesen bármely 6 hónapon belül legfeljebb 90 napot lehet tartózkodni, az útlevéllel és a személyi igazolvánnyal való tartózkodási napok száma összeadódik, együttesen számítandó.
Vízum : Turista, üzleti, sport vagy kulturális célú beutazás esetén vízum beszerzése nem szükséges. A vízummentes tartózkodás időtartama összevonva is legfeljebb 90 nap lehet 180 napon belül.
Kiskorú beutazása: A kiskorúaknak szintén rendelkeznie kell a fent felsorolt okmányok valamelyikével. Egyéb meghatalmazás nincs előírva, azonban a hatóságok, a nem szüleivel utazó kiskorúak esetében javasolnak, egy a szülők nevét és elérhetőségét tartalmazó írásos dokumentumot, amely megkönnyíti az értesítést egy esetleges baleset vagy egyéb esemény esetén. Bár a jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket arra az esetre, ha valamely kiskorú felnőtt kíséretében, de szülei vagy valamely szülője nélkül utazik, javasoljuk ilyenkor is szülői hozzájáruló nyilatkozat (vagy gyámhatósági hozzájárulás) beszerzését.
Feltöltés dátuma: 2024.01.16.
Friss információk: https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/torokorszag
Törökország területéről eddig huszonegy helyszín került fel a világörökségi listára.
Isztambul történelmi negyedei:
Isztambul két kontinens találkozásánál épült, a Bizánci Birodalom és az Oszmán Birodalom fővárosa volt. A világörökség részét alkotó terület négy, a város történelmének fő szakaszait reprezentáló övezetet foglal magába, a nyugati városrésznek otthont adó félsziget csücskén elhelyezkedő Régészeti Parkot, a Szulejmán negyedet, a Zeyrek negyedet, valamint a bástyák övezetét. Az építészeti örökség legfontosabb emlékei Nagy Konstantin császár hippodroma, a Justinianus idejéből származó ma már múzeumként működő Hagia Szophia-templom, a 17. században épült Ahmed szultán-mecset (a „Kék mecset”), a Topkapı palota, a Szulejmán-mecset (16. század közepe), a Szokollu Mehmed Pasa-mecset (1572), a Hagia Eirene-templom (740 után), a Yerebatan Szeráj ciszternája, A Chora-templom, a Valens vízvezeték (378), a Pantokratór-monostor (12. század) és a városfalak. Ezek az épületek, köztük főleg a Hagia Szophia-templom és a mecsetek évszázadokon keresztül nagy hatást gyakoroltak Európa és Ázsia építészetére. A II. Theodosius császár utasítására 447-ben emelt, több mint 6 kilométer hosszú városfal a katonai építészet első számú referenciája volt.
Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklatemplomai:
A kappadókiai Nevsehír tartományban található tornyokra, piramisokra és számos más geometriai formára hasonlító tufaképződményeket vulkáni tevékenység alakította ki, de jelenlegi formájukat eróziós folyamatoknak köszönhetik. A területen a szerzetesi tevékenység kezdete a 4. századra tehető. A 6. századtól kezdve föld alatti városok épültek, ezenkívül a keresztények számos barlangot használtak menedékként az arab üldözések elől. A bizánci időkben a képrombolások korában már komoly szerzetesi élet folyt a környéken, több száz kápolnát alakítottak ki a sziklákban és ezek egy részét visszafogottan használt jelképekkel, leggyakrabban faragott, vagy festett keresztekkel díszítették. A képrombolás után (842) kialakított templomokat már élénk színű, figuratív festményekkel díszítették. A legjelentősebb templomok a 10. századi Tokali Kilinse, és az El Nazar Kilise, a 11. századra datált Barbara Kilise és a Sakli Kilise, valamint a 12. század végén és a 13. század elején kialakított El Mali Kilise és a Karanlik Kilise.
Divriği nagymecset és kórház:
Divriği a közép-anatóliai Sivas tartományban fekszik és már a korai iszlám időkben is fontos település volt. Többször arab fennhatóság alá került és a Bizánci Birodalom ellen folytatott hadjáratok egyik kiindulópontjává vált. 872-ben egy sikertelen hadjárat után a győztes bizánciak lerombolták a várost. 1071-ben a Nagyszeldzsuk Birodalom része lett. Ezután a kereskedelmi útvonalak kiépülésével a város befolyása és gazdagsága egyre nőtt. A nagymecsetet Ahmed sah parancsára emelték 1228 és 1229 között. Az időjárási viszonyok miatt nincs belső udvara és oszlopos folyosói, sem fedetlen medencéje, hanem az összes szertartás fedett helyen történik. Bejáratát gazdag kőfaragás díszíti, ami ellentétben áll a mecset egyszerű díszítetlen belső falaival. Az épületet bonyolult technikával kialakított boltozatokkal fedték le. Közvetlenül a mecset mellett a sah feleségének kezdeményezésére építették fel a kórházat. Az egymást kiegészítő épületeket ugyanaz az építész tervezte.
Hattuszasz:
A Hettita Birodalom egykori fővárosának, Hattuszasznak romterülete a mai Boğazkale közelében található. Hattuszasz egy hegyes, völgyekkel és vízfolyásokkal tagolt vidéken épült egy még korábbi település helyére. Ma látható épületeinek nagy része az i. e. 14. és 13. században épült. A település négy nagyobb részre osztható: Büyükkale és a rajta épült citadella, Felsőváros, Alsóváros és a Büyükkaya-hegy. A város legnagyobb kiterjedését az i. e. 14. és az i. e. 13. század között érte el. Az ásatások során a Felsővárosban számos templomépületet azonosítottak, ahonnan nagy mennyiségű ékírásos dokumentum került elő. Az ásatások során öt réteget tártak fel. A Felsővárost déli oldalról egy tornyokkal tagolt városfal védte, ezekbe építették a híres kapukat, az Oroszlános kaput, a Király kapuját és a Szfinxek kapuját. Az Alsóvárosban – melyet szintén egy fal vett körül – tárták fel a város legnagyobb épületét, az 1. vagy Nagy templomot.
A Nemrut-hegy:
Antiochus Teos a ma Délkelet-Törökországhoz tartozó Taurosz-hegységben emelkedő Nemrut-hegyet választotta temetkezési helyéül. Antiochus i. e. 69 és i. e. 36 között uralkodott Nagy Sándor széthullott birodalmának egyik kis utódállamában, Kommagénében. A hegycsúcsot szakrális hellyé nyilvánította, hogy ezzel önmagát is élő istenné tegye. A hegy csúcsát egy kúp alakú mesterséges teraszokkal körbevett sírdomb uralja. A műemlékegyüttes kialakítása a hellenisztikus kor egyik legnagyobb vállalkozása lehetett. Az uralkodó sírdombja körül három teraszt alakítottak ki, az északi terasz bejáratát oroszlánok és sasok szobrai őrzik, a keleti és a nyugati terasz egyfajta szabadtéri templomként funkcionált. A keleti teraszon egy sorban öt kolosszális méretű (7 méter magas) istenség ülő alakja látható. A megmaradt monumentális kőfejeken görög és perzsa hatások ismerhetők fel. A nyugati terasz szinte teljesen elpusztult, de feltételezhető, hogy a keleti tükörképe volt.
Xanthos – Letoon:
Xanthosz a perzsák által i. e. 545-ben elfoglalt Lükia egyik központja volt, romjait egy brit felfedező, Charles Fellows tárta fel a 19. században. Az óváros területén lükiai, hellenisztikus, római és bizánci épületmaradványokat azonosítottak. A fellegvár az i. e. 7. századból származik. Római korból származó amfiteátruma i. sz. 150-ben épült egy lükiai nekropolisz területére, amelynek síroszlopai 5 méternél is magasabbak voltak. Az itteni temetkezési helyszíneken világosan felismerhető a hellén befolyás, a feliratok pedig nélkülözhetetlenek a lükiai nép történetének rekonstruálásához és a nyelvük megfejtéséhez. A város körül számos, az i. e. 6. és i. e. 5. századból származó síremléket tártak fel. Ezek közül említésre méltó az Oroszlános-, a Hárpia- és a Nereida-sír. A Letooni-szentélyt Létónak, Apollón és Artemisz anyjának ajánlották, aki a mitológia szerint gyermekei születése után érkezett a területre. A helyszínen néhány műemléknek csak a másolata látható (például a Hárpia-sírnak), mert Fellows a leletek nagy részét Nagy Britanniába szállította.
Hierapolisz – Pamukkale:
Pamukkale kalcium-hidrogén-karbonátban és a szén-dioxidban gazdag meleg vizű forrásait már a ókorban hasznosították. Az i. e. 2. században Pergamon az Attalidák dinasztiájához tartozó uralkodói a források mellett megalapították Hierapolisz városát. Bár a települést elsősorban erődnek szánták kezdettől fogva fürdői is voltak, amik körül hamarosan lakónegyedek épültek ki. A vizek gyógyászati értékét az idők során lerakódott oldott anyagból kialakult medencékben hasznosították. A terápiákat a helyi hagyományokkal kapcsolatos vallásos szertartásokkal egészítették ki. A nagy mésztartalmú víz fontos szerepet játszott a gyapjú mosásában és festésében is. A területen a fürdő mellett templomok és más görög épületek romjai állnak. I. e. 129-ben római fennhatóság alá került, Asia provincia része lett, és a nagyszámú anatóliai, görög, makedón, és római betelepülő miatt virágzó kozmopolita várossá vált. A keresztény időkből a katedrális, ókeresztény kápolnák és egy keresztelőkápolna maradványait tárták fel.
Safranbolu:
Safranbolu a „sáfrány városa” az Isfendiyar-hegységben egy sziklás hegycsúcson épült. Nevét a város körülvevő sáfránnyal beültetett földekről kapta. Négy különálló kerületből áll, a város központjában található Piac-utcából, a Kiranköy-negyedből, a Baglarból, valamint a modern lakónegyedekből. A 13. századtól az Európát a Kaukázussal összekötő karavánutak egyik fontos állomása volt, és a kereskedelemben betöltött fontos szerepét egészen a 20. századik sikerült megőriznie, amikor a modern vasútvonalak megépítésekor jelentősége lecsökkent. Legjelentősebb épületei 1320 körül épültek, ezek közé tartozik a fürdő, a Szulejmán pasa-mecset és a régi mecset. A műemlékek környékén számos félig fából készült, késő oszmán kori lakóház maradt fenn. 17. századi virágkorában a város építészete az Oszmán Birodalom területének jelentős részén hatott a városfejlesztésekre. Ebből a korból maradt fenn a hatvanszobás Cinci Hotel (1640-48), a Köprülü-mecset (1661), és a Let pasa-mecset (1796).
Trója:
Trója a világ egyik legismertebb régészeti lelőhelye. A város stratégiailag fontos helyen a Dardanellák közelében épült. 1822-ben fedezte fel Charles McLaren skót újságíró, majd 1870 és 1880 között Heinrich Schliemann vezetésével hét fázisban végeztek ásatásokat a területen. A feltárások során Trója legfőbb korszakából kilenc egymásra épült települést tártak fel. A legkorábbi feltárt rétegek i. e. 3000 körül épültek, amikor a város egyszerre volt erőd, főváros és uralkodói székhely. Az ásatások során előkerült leletek bizonyítják hogy i. e. 13. vagy az i. e. 12. században a spártaiak és az akhájok megostromolták a várost, így valószínűsíthető, hogy a trójai háború valóban megtörtént. Trója III. és IV. rétege egy jellegzetes ókori erődvárost mutat, ami palotákból, a kormányzáshoz szükséges épületekből, egy citadellából és egy szintén megerősített alsóvárosból állt. A település i. e. 85-ben római fennhatóság alá került, majd Konstantinápoly megalapítása után hamarosan elnéptelenedett.
Szelim-mecset:
Szelim-mecsetet, Szinán egyik kései alkotását, életművének egyik legkiemelkedőbb darabját 1574-ben fejezték be. A 190 X 130 méteres területen elhelyezkedő mecsetet II. Szelim megrendelésére építették. Központi termét 43 méter magas, 31 méter átmérőjű kupolával fedték le. A belső teret az átlókon fekvő négy félkupola, valamint a főkupoláig felnyúló boltozatos architektúra még szélesebbé teszi, ezt a hatást az ablaksorokon beáramló fény is növeli. A négy karcsú minaret 71 méter magas, ami minden iszlám imatornyot felülmúl. A vékony minaretek éles ellentétben állnak a monumentális főkupolával. A kupola nyolcszögben elrendezett pilléreken nyugszik, amelyek kívül toronyszerűen végződnek és a magas kupoladob sarkait jelzik. Az udvar alaprajza megegyezik az imacsarnokéval, és egy kupolás oszlopcsarnok szegélyezi. A belső teret csempékkel díszítették, egészen a márvány imafülke magasságáig. A szövegdíszítéseket egy isztambuli kalligráfus készítette a szultán utasításai alapján, a mihráb falain látható virágmotívumokat izniki csempével rakták ki.
Çatalhöyük:
Çatalhüyük Konyától 40 kilométerre délkeleti irányban helyezkedik el. Nemcsak azért fontos régészeti helyszín mert az eddig feltárt legnagyobb kiterjedésű neolitikus lelőhely, hanem azért is, mert a leletek páratlanul jó állapotban maradtak meg. A várost az i. e. 7. évezred végétől az i. e. 6. évezred elejéig lakták. Két településhalomból áll, a keleti, korábbi halom 13 hektár területet foglal el és 17,5 méterrel emelkedik ki környezetéből. Neolitikus rétegei 15 méter vastagok. A lelőhelynek eddig csak néhány százalékát tárták fel, a feltételezések szerint az eddig vizsgált rétegek alatt még korábbiak is lehetnek. A város lakosságának nagy része földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, azonban a nagyszámú feltárt leletből kiderül, hogy számos kézműves is élt a településen. A feltárt tárgyak egy része importált (például obszidián, ami 160 kilométeres távolságból került oda), ez bizonyítja, hogy a kereskedelem is fontos szerepet játszott a gazdasági életben. Az ásatások során számos szokatlan díszítésű épületet tártak fel, amelyek feltehetően szentélyek lehettek. A házak szorosan egymás mellé épültek elválasztó utcák nélkül, így a helyiségeket a tetőn vágott nyíláson keresztül, létrán közelítették meg.
Bursa és Cumalıkızık:
Bursa A Törökország északnyugati részén elterülő Bursát i. e. 200 körül alapított I. Prusziasz Bithünia királya. Több mint száz év bithüniai uralom után IV. Nikomédész idejében, i. e. 78-ban a Római Birodalom részévé vált. Később évszázadokon keresztül bizánci fennhatóság alatt állt. A város az oszmán szultánok alatt élte fénykorát, amikor a birodalom egyik központja lett. 1326 és 1365 között a birodalom fővárosa volt és miután Edirne lett az új főváros Bursa a birodalom adminisztratív központja maradt és továbbra is jelentős befolyással rendelkezett. Az első hat oszmán szultán uralkodása alatt 127 mecsetet, 34 medreszét 25 fogadót 37 közfürdőt és 14 közkonyhát építettek a városban. Cumalıkızık falu 10 kilométerre Bursától található a Uludag-hegy lábánál. A települést az oszmánok alapították és logisztikai központ szerepét töltötte be Bursa ostrománál. Napjainkra a falu már egybeépült Bursa egyik külső kerületével. A falu legfőbb jellegzetessége 270 oszmán kori lakóháza, amelyek túlnyomó többsége restaurálás alatt áll.
Pergamon:
Pergamon fennmaradt műemlékei a hellenisztikus, római a bizánci és az oszmán korhoz köthetőek. A várost perzsa és Lükiai uralom után i. e. 333-ban Nagy Sándor hadserege foglalta el. Ezután a hellenisztikus világ egyik legjelentősebb gazdasági és kulturális központjává fejlődött. A pergamoni akropolisz épületeit az i. sz. 2 században emelték. A bizánci időkből származó épületekhez felhasználták az akkor már romos állapotban lévő római kori épületek alkotóelemeit is. A felsőváros, az Akropolisz 300 méteres magasságban terül el ez volt a település legkorábban lakott része. Itt állt Athéné temploma, Dionüszosz temploma, Zeusz oltára, egy 10 000 fős, a domboldalban kialakított színház, valamint paloták és a lakónegyedek. A város délnyugati részében az Aszklépiosz-szentély, a város gyógyító központját az i. e. 4. században alakították ki és az i. sz. 4 századig használatban volt. Az Aszklépion-körzetben három templom, fürdőmedencék, egy 3500 fős színház (Anatólia első római színháza) és egy körtemplom maradványai láthatók.
Diyarbakır citadellája és a Hevsel-kertek:
A Törökország délkeleti részén fekvő Diyarbakir citadellája és városfalai a 100 méteres magasságban terülnek el a Tigris folyó völgyében. Az erődítményre azért volt szükség, mert a település nem rendelkezik természetes védelemmel. A várost körülvevő falakat eredetileg a rómaiak építették az i. sz. 3. században, miután a települést elfoglalták a szászánidáktól. A jelenleg látható fekete, bazaltból épített 6 kilométer hosszú városfal a bizánci időkből származik. A 11. század végén, miután a város szeldzsuk fennhatóság alá került a falakat megerősítették. A 72 bástyával tagolt városfal magassága 10 és 12 méter, vastagsága 3 és 5 méter között váltakozik. A bástyák közül a Hét Testvér bástya 1208-ban épült. A várost négy kapun, a Harputi, a Yenikapi, a Mardini és az Urfai kapun keresztül lehet megközelíteni. A kapukat feliratokkal és domborművekkel díszítették. Az óváros mecsetei, templomai és udvarházai közül a legfontosabb épület a iszlám világ egyik szent helyének tartott Nagymecset a 11. század végéről, a Kasim Padisah-dzsámi és a 16. századi Behram Pasa-dzsámi.
Epheszosz:
Epheszosz, Iónia legfontosabb metropolisza egy görög polisz volt Kis-Ázsia nyugati partvidékén. A Nyugatot a Kelettel összekötő egyik fontos kereskedelmi útvonal mellett feküdt. Fénykorában, az i. sz. 1. században lakosainak száma elérte a félmilliót. A terület már a neolitikum idején, az i. e. 7. évezredtől lakott volt. Az ásatások során mükénéi korból származó leleteket tártak fel, és a települést a hettita források is említik. Később attikai iónok foglalták el és az i. e. 7. században felépült az első Artemisznek szentelt templom. A hellenisztikus korban a régió leggazdagabb településévé vált. I. e. 190-ben római fennhatóság alá került, majd 395-ben a Bizánci Birodalomhoz csatolták. A 7. századtól kezdve elvesztette jelentőségét, a 11. századra falu méretűvé zsugorodott, és a 15. századra teljesen elnéptelenedett. A 20. század második felétől jelentős turistalátványossággá vált. Efeszosz épületei a leégett Artemisz-templom kivételével általában jó állapotban maradtak fenn, köztük Celsus könyvtára (2. század), az odeon (2. század), a piactér és a bazilika, Hadrianus temploma (2. század), a függő házak, a 24000 fő befogadására képes színház (1. század) és az Arkadiana út.
Ani régészeti lelőhelyei:
Ani a középkori Örményország fővárosa volt, amelynek romjai ma Törökország Kars tartományában találhatók közvetlenül az örmény határ mellett, 1400 méteres magasságban. Az egykori város menti szurdokban folyik az Araks (más változat szerint: Araksz, törökül: Aras) folyóba ömlő Arpaçay patak, amely a határt képezi. A legkorábbi lakosokról csak kevés utalás maradt fent, de az feltételezhető, hogy a település Urartu fennhatósága alatt állt az i. e. 1. évezred első felében. Római és perzsa uralom után a város az örmények kezére került, akik az i. sz. 5. században egy citadellát emeltek a területen. A 7. század közepén arabok foglalták el, majd ismét örmény fennhatóság alá került. A 10. század közepén megépült a második védvonal, és a város a 11. század elején politikai, kulturális és vallási központtá fejlődött. 1045-ben a Bizánci Birodalom részévé vált, majd az 1239-es mongol pusztítás után elvesztette jelentőségét. Ani legfontosabb épületei a 10. században épült katedrális, a geometrikus mintákkal díszített 11. század elejére datálható Apostolok-templom, a Szent György-templom, vízvezetékek, fürdők, raktárépületek, hidak és utak.
Aphrodisias régészeti helyszíne:
Az Égei-tengertől százötven kilométerre fekvő Aphrodisias Törökország római és görög periódusához köthető egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. A település az i. e. 2. századtól az i. sz. 6. századig virágzott. Az előkerült pénzérmék és feliratok alapján valószínűsíthető, hogy a város az i. e. 2. században alapították. Az i. e. 1. század végén a Római Birodalom része lett, és a 4. században a térség fővárosává vált. A jelenleg látható épületmaradványok túlnyomó többsége az i. sz. 1 századra datálható. A legfontosabb feltárt épületek közé tartozik a ma is álló Aphrodité-templom, a boulenterion, a római császárok szentélykörzete, és a város kozmopolita jellegét bizonyító zsinagóga, rajta egy felirattal az adományozók listájával. A szentélykörzet egyike a római korral foglalkozó régészet legfontosabb lelőhelyeinek, köszönhetően a majdnem kétszáz, a császári család tagjait ábrázoló életnagyságú domborműnek. Figyelemre méltó még a színház, a Hadrianus korabeli fürdő, és a harmincezer néző befogadására alkalmas stadion. Ezenkívül számos magas művészi színvonalú márványszobrot is feltártak.
Göbekli Tepe:
Göbekli Tepe régészeti helyszíne Törökország délkeleti részén fekszik. Itt tárták fel a jelenleg ismert legkorábbi templom maradványait. A lelőhely megközelítőleg 800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik és egy 300 x 300 méteres területet foglal el, ahonnan számos, a neolitikum idejéből származó lelet került elő. A helyszínt 1963-ban fedezték fel, de egészen 1994-ig nem ismerték fel jelentőségét. Az ásatások jelenleg is folynak a Német Régészeti Intézet közreműködésével. Az körülbelül i. e. 10000-re datálható hely nem lakóterület, hanem egy kultuszközpont volt, és egyben találkozóhely is. Körülbelül húsz ovális, vagy kerek 30 méteres átmérőt is elérő struktúrából áll, ebből eddig hatot tártak fel. A kerek struktúrák közepén szabadon álló 5 méteres mészkőoszlopok álltak, a falak mellé kisebb oszlopokat helyeztek el. Az oszlopokra absztrakt mintákat és állatfigurákat faragtak. A kultuszhelyet később építőik földdel töltötték fel és elhagyták. Ez a lelőhely bizonyítja, hogy építőik már 12000 évvel ezelőtt is fejlett, szervezett társadalomban éltek, ami előfeltétele egy ilyen volumenű építkezésnek.
Arslantepe:
Arslantepe egy harminc méter magas régészeti helyszín, úgynevezett tell az Eufrátesz folyótól 12 kilométerre délnyugatra. A hely az i. e. 6. évezredtől a késő római időkig volt lakott. A korai Uruk kor legkorábbi rétegei vályogból épült házaival az i. e. 4. évezred első felére datálhatók. A hely egyik virágkorát a késő rézkorban élte, ekkor központi épülete egy palotakomplexum volt. Jelentős régészeti anyag került elő a korai bronzkorból is, ennek a periódusnak meghatározó eleme egy királyi síremlékegyüttes. A későbbi rétegek a korai asszír, hettita és későhettita korból származnak. A helyszínen végigkövethető a folyamat ami lehetővé tette a közel-keleti államszervezet kialakulását, és egy kifinomult bürokratikus rendszer felépítését még az írás használata előtti időkben. Jelentősek a helyszínen talált fémtárgyak is, köztük az eddig ismert legrégebbi kardokkal. Ezek a szervezett harcmodor kezdeteire utalhatnak, ami az elit kiváltsága lehetett, akik fegyvereiket új, politikai hatalmuk jelképeinek tekinthették.
Gordion:
Gordion Közép-Anatóliában fekszik, a fővárostól, Ankarától hetven kilométerre délkeleti irányban. A helyszín a korai bronzkortól, az i. e. 3. évezredtől a középkorig, körülbelül a 12-13. századig lakott volt. Fénykorát az i. e. 12. század után élte, amikor Phrügia kulturális és politikai központja volt. A prhügiai kultúra egészen az i. e. 4. századik komoly hatást gyakorolt a térségre, egészen Nagy Sándor koráig, aki i. e. 333 foglalta el a várost. A régészeti feltárások 1900-ban kezdődtek, majd hosszú kihagyás után 1950-ben folytatódtak egészen 1973-ig. A következő szakasz 1988-tól 2005-ig tartott és a tervek szerint 2013-tól folytatódik. A város központja egy 13 hektáros területen fekszik és 16 méter magasra emelkedik ki környezetéből. A legfontosabb feltárt műemlék az i. e. 9. századra datálható vaskori citadella belsejében udvarokkal és megaron jellegű épületekkel. A citadella nagy része i. e. 800 körül leégett, azután nagyobb méretben újjáépítették, és egészen Nagy Sándor hódításáig erődként használták. Gordion városközpontjának közelében mintegy 150 halomsírt azonosítottak. A feltárt sírok az i. e. 9. század és az i. e. 2. század közé datálhatók. Leghíresebb köztük Midasz király i. e. 740 körüli 53 méter magas feltételezett sírja.
Anatólia középkori oszlopcsarnokos mecsetei:
A több részből álló helyszínhez öt, a 13. század vége és a 14. század közepe között épült mecset tartozik. Mindegyik épület a mai Törökország más-más tartományában helyezkedik el. A megszokottól eltérő szerkezetű mecsetek egy külső falazatból valamint a belső térben felállított, a tetőt és a lapos mennyezetet tartó párhuzamos oszlopsorokból állnak. A mecsetek a rendkívül magas színvonalon kifaragott tartószerkezetükről, díszítőelemeikről és faragott berendezési tárgyaikról nevezetesek.
Idegenvezetőink
Ahmet Biter
Claudia Biter
Eray Biter
További ajánlataink
Kérdése van?
E-mailben vagy telefonon a rendel-kezésére állunk minden hétköznap
9 - 17 óráig.
Adja meg elérhetőségét, és kollégáink felveszik Önnel a kapcsolatot:
Ingyenes, kedvezményes szolgáltatások
7 keresési találat
TAVASZKÖSZÖNTŐ ISZTAMBULBAN
NAGY TÖRÖK KÖRUTAZÁS - ÜDÜLÉSSEL
Programunknak következő időpontjainak szervezése folyamatban vannak.
NAGY TÖRÖK KÖRUTAZÁS - ÜDÜLÉSSEL
ANATÓLIA ÉLŐ MÚLTJA
Programunknak következő időpontjainak szervezése folyamatban vannak.
ANATÓLIA ÉLŐ MÚLTJA
TÖRÖKORSZÁGI KÖRUTAZÁS - TENGERPARTI PIHENÉSSEL 10 NAP
Programunknak következő időpontjainak szervezése folyamatban vannak.
TÖRÖKORSZÁGI KÖRUTAZÁS - TENGERPARTI PIHENÉSSEL 10 NAP
ISZTAMBUL, A BOSZPORUSZ METROPOLISZA - REPÜLŐVEL
Előzetes utazási szándékát kérjük jelezze irodánknak!
ISZTAMBUL, A BOSZPORUSZ METROPOLISZA - REPÜLŐVEL
ISZTAMBUL, A BOSZPORUSZ METROPOLISZA - AUTÓBUSSZAL
Programunknak következő időpontjainak szervezése folyamatban vannak.
ISZTAMBUL, A BOSZPORUSZ METROPOLISZA - AUTÓBUSSZAL
TÖRÖKORSZÁGI KÖRUTAZÁS - TENGERPARTI PIHENÉSSEL 11 NAP
Programunknak következő időpontjainak szervezése folyamatban vannak.