Románia utazás

Románia hazánk szomszédjaként kézenfekvő úti cél, ám ennél sokkal több oka van annak, amiért érdemes ide ellátogatni, akár hosszabb időre is. Lenyűgöző és sokszínű ország, melynek csodás természeti kincseit, gazdag kultúráját nem érdemes kihagyni. Itt található többek között Drakula kastélya, valamint a Duna-delta is, mely a világ egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt delta rendszere. Az egyedülálló látványosságokat hosszan sorolhatnánk még, először azonban ismerjük meg Romániát közelebbről!

Utazás Romániába: mit kell tudni?

Románia hazánktól keletre, délkeletre helyezkedik el, Közép- és Délkelet-Európa határán. Északon Ukrajna, keleten a Fekete-tenger, délen Bulgária, délnyugaton Szerbia, nyugaton Magyarország, északkeleten pedig Moldova határolja. Az országot szinte kettévágják a Kárpátok vonulatai, de izgalmas tájakra bukkanhatunk a Transzszilvániai-medencét, a Duna-alföldet és a Fekete-tenger partvidékét meglátogatva is. Az éghajlat mérsékelt kontinentális, hideg telekkel és meleg nyarakkal. A Kárpátokban hűvösebb, míg a tengerparti területeken enyhébb az időjárás. Románia autóval és busszal is egyszerűen megközelíthető, de repülővel is van lehetőség eljutni több városba is.

Románia lakossága mintegy 19 millió fő, területe 238 397 négyzetkilométer. A lakosság többsége román nemzetiségű, de jelentős magyar, roma, német és más kisebbségek is élnek ott. A lakosság nagy része ortodox keresztény, de vannak római katolikusok, görögkatolikusok, protestánsok és más vallási közösségek is. Románia fővárosa Bukarest, az ország 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Hivatalos pénzneme a román lej.

Nagyobb repülőterek Romániában

• Bukarest - Henri Coandă nemzetközi repülőtér
• Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér
• Aradi Nemzetközi Repülőtér
• Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér (Cluj Napoca International Airport)
• Nagyszebeni Nemzetközi Repülőtér (Sibiu)
• Nagyváradi Nemzetközi Repülőtér
• Temesvári Nemzetközi Repülőtér (Timisoara)
• Transilvania Marosvásárhelyi Nemzetközi Repülőtér (Transilvania)

A romániai közutakon megengedett legnagyobb sebesség:

• lakott területeken belül: 50 km/h
• lakott területeken kívül: 90 km/h
• európai utakon: 100 km/h
• autópályán: 130 km/h

Izgalmas tájak Romániában

Utazás Romániába - Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, az agglomerációval is számolva több mint 2 millióan lakják. Neobarokk épületeinek köszönhetően nevezik “kis Párizsnak”, illetve “keleti Párizsnak” is, nem véletlen, hogy az egyik leghíresebb francia építménynek a mintájára készült el A Diadalív. Méltán híres még a román Athenaeum, illetve a Parlament Palotája is, ez utóbbi a világ második legnagyobb parlamenti épülete.

Utazás Romániába - Erdély

Erdély a sokak által kedvelt úti célok közé tartozik, részben közelsége, részben történelmi jelentősége miatt, hiszen évszázadokon át Magyarországhoz tartozott. Románián belül Erdélyben találkozhatunk a legtöbb magyar ajkúval. A legszebb erdélyi városok közé tartozik Brassó, Segesvár, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad is.

Utazás Romániába - Kolozsvár

Kolozsvár, vagy románul Cluj Napoca a második legnagyobb város Romániában, melyet nem hivatalosan Erdély fővárosának is szoktak nevezni. A legutóbbi, 2021-es népszámlálás idején a magyarok aránya Kolozsváron valamivel meghaladta a 11 százalékot. A város legszebb látványosságai közé tartozik a város főterén található szobor Mátyás királyról, onnan néhány perc sétára pedig Mátyás király szülőházát is meg lehet nézni. Szintén gyönyörű a Farkas utcai református templom, illetve a gótikus stílusban épült Szent Mihály-templom. A Nemzeti Színházat is érdemes közelebbről megnézni, ha pedig Kolozsvár közelében keresünk izgalmas látnivalót, akkor nem érdemes kihagyni Székelykövet, az árnyékában pihenő Torockót, illetve a Tordai-hasadékot sem.

Utazás Romániába - Temesvár

A több építészeti stílusjegyet is magán viselő Temesvár (románul Timisoara) sokszínű város, éppen ezért a “kis Bécsnek” is nevezik. A legszebb látványosságok közé tartozik a Dóm tér, a Hunyadi-kastély, az ortodox székesegyház, a Győzelem tér és a színház is.

Utazás Romániába - Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea) Románia nyugati részén található, közel a magyar határhoz. A város gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik, és számos nevezetességgel büszkélkedhet. Mindenképp érdemes útba ejteni a középkorban épült várat, a Holdas templomot, a Püspöki Palotát és az Ady Endre Emlékmúzeumot is.

Utazás Romániába - Nagyszeben

Nagyszeben (románul Sibiu) az egyik legszebb település Romániában. 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa volt. Ha a városban járunk, az alábbi látványosságokat érdemes megnézni: a Nagy és a Kis tér, az evangélikus székesegyház, a Hazugok hídja és az ortodox katedrális is izgalmas programokat kínálnak.

Utazás Romániába - Marosvásárhely

Marosvásárhelyen (románul Targu Mures) él a legtöbb magyar Románián belül, nem véletlenül ez a település a székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Mindenképpen érdemes beiktatni a programok közé a Kultúrpalotát, a marosvásárhelyi várat és a Székely Vértanúk emlékművét is.

Utazás Romániába - Arad

Arad a harmadik legnagyobb város Nyugat-Romániában, Temesvár és Nagyvárad után, a magyar határhoz közel fekszik. Történelmi jelentősége miatt mindenképpen érdemes ellátogatni az Aradi Szabadságszoborhoz, melyet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar vértanúinak emlékére emeltek. Emellett az aradi vár, a Szentháromság székesegyház és a Kultúrpalota is számos látnivalóval kecsegtet.

Utazás Romániába - Székelyudvarhely

Székelyudvarhely nem sorolható a nagyobb városok közé, kihagyni mégsem érdemes a programból. A települést főként magyarok lakják, nem véletlenül a székelyföldi kultúra és hagyományos központja. Nevezetességei közé tartozik a Jézus Szíve-kápolna, a Szent Miklós templom és a Szoborpark, ahol olyan híres székely alkotók mellszobrait nézhetjük meg, mint Tamási Áron vagy Benedek Elek.

A finom ételek szerelmesei nem fognak csalódni Romániában

A romániai konyha igencsak változatos, amely számos ország gasztronómiájából merít, beleértve a balkáni, magyar, török, szláv és osztrák hatásokat is. Mindenképp érdemes megkóstolni a töltött káposzta romániai megfelelőjét, a sarmalet, illetve a micit is, amely egy kicsi, henger alakú, darált húsból készült csemege, általában fokhagymával és különböző fűszerekkel készítik. Amit szintén nem érdemes kihagyni, az a padlizsánkrém, vagyis a vinete, de más romániai ínyencségekkel is érdemes kísérletezni, megbánni biztosan nem fogja.

Orvosi ellátás Romániában

Mivel Románia az Európai Unió tagja, az Európai Egészségbiztosítási Kártyát mindenképp érdemes kiváltani és magunkkal vinni, bármelyik városba is utazunk Románián belül. A kártya felmutatásával az érvényes hazai egészségbiztosítással rendelkező magyar állampolgárok a román állampolgárokéval megegyező feltételekkel részesülnek sürgősségi ellátásban az állami intézményekben. A kártyát online, ügyfélkapun keresztül lehet igényelni, és érdemes mindig magunknál tartani, bárhová is utazunk Románián belül.

A kártya azonban nem minden nehézség esetén tud segítséget nyújtani, ezért érdemes utasbiztosítást is kötni. A biztosító általában megtéríti a magánellátás költségét, ha baleset vagy betegség miatt kórházba kell mennünk, emellett akkor is segítséget nyújt, ha a poggyászunkkal történik valami, de akkor is jól jöhet, ha autóval utazunk és a járművel történik valami útközben.

Időeltolódás

A budapesti időzónához képest Romániában 1 órás az időeltolódás.

Magyar konzulátus Romániában

Magyarország bukaresti konzuli hivatala:

Cím: 011654 București, str. Ştefan Negulescu nr. 30.
(A konzuli osztály és a nagykövetség nem ugyanabban az épületben található.)

Tájékoztatás: +40-21-230-0550, +40-21-230-0552
Időpontfoglalás: +40-31-620 0537; +40-31-620 0538

E-mail: consulate.buc@mfa.gov.hu
Honlap: https://bukarest.mfa.gov.hu/

További külképviseletek:

• Nagykövetség, Bukarest (Cím: str. Jean-Louis Calderon nr. 63-65., 020034 Bucuresti)
• Főkonzulátus, Csíkszereda (Cím: 530210 Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 45.)
• Főkonzulátus, Kolozsvár (Cím: 400113 Kolozsvár, Főtér 23. / Cluj-Napoca, Piata Unirii nr. 23.)
• Tiszteletbeli konzul, Jászvásár (Cím: 700471 Iasi, strada George Cosbuc nr. 72.)
• Tiszteletbeli konzul, Konstanca (Cím: 905500 Mangalia soseaua Constanței nr 2 bl 14 sc A ap 2., Jud. Constanța)
• Tiszteletbeli konzul, Szörényvár (Cím: 220019 Drobeta- Turnu Severin (Szörényvár), Strada Ion Luca Caragiale 39.)
• Tiszteletbeli konzul, Temesvár (300024 Temesvár, Bdul Revoluției nr.8, (Magyar Ház)

Telefonszámok vészhelyzet esetére

Európai segélyhívó: 112
Rendőrség: 995
Mentők: 961
Tűzoltóság: 981

Érdemes elmenteni biztosítója telefonszámát is, amennyiben olyan káresemény történik, amelyben ők is segíteni tudnak.

Ünnepnapok Romániában 2024-ben

• január 1. Újév
• január 2. Újév utáni nap
• január 6. Vízkereszt
• január 7. Keresztelő Szent János ünnepe
• január 24. Román Fejedelemségek Egyesülése
• május 1. Munka Ünnepe
• május 3. Ortodox Nagypéntek
• május 5. Ortodox Húsvét
• május 6. Ortodox Húsvét
• június 1. Gyereknap
• június 23. Ortodox Pünkösd
• június 24. Ortodox Pünkösd
• augusztus 15. Mária mennybemenetele
• november 30. Szent András ünnepe
• december 1. Román Nemzeti Ünnep
• december 25. karácsony
• december 26. karácsony

Magyar állampolgárok az alábbi úti okmányok valamelyikével utazhatnak be az országba:

Magánútlevéllel: Igen. Az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie.

Ideiglenes útlevél: Igen, csak Konzul állíthatja ki, az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie.

Személyi igazolvány: Igen. Az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie.

Ideiglenes személyi igazolvány: Nem elfogadott.

Régi típusú (könyvformátumú) személyi igazolvány: Nem elfogadott.

Vezetői engedélyek, Anyakönyvi kivonatok: Nem elfogadott.

Lejárt utiokmányok: Nem elfogadott.

Vízum : Nem szükséges.

Feltöltés dátuma: 2024.01.16.

Friss információk: https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/romania

Románia területéről eddig kilenc helyszín került fel a világörökségi listára.

A Duna-delta:
A Fekete-tengerbe ömlő Duna deltája a Volga-delta mögött Európa második legnagyobb folyótorkolata. A deltavidéket mellékfolyók, csatornák, tavak, erdők, lápok, nádasok és homokdűnék szövevénye alkotja. Az évente negyven méterrel gyarapodó torkolat Európa legnagyobb összefüggő mocsárvidéke, és itt található a világ egyik legnagyobb úszó nádszigete is. A védett terület európai mértékkel mérve óriási, és a világ egyik legnagyobb és legfontosabb bioszféra rezervátuma, amit azonban a vízszennyezés és a nádasok kereskedelmi célú hasznosítása fenyeget. Számos édesvizű tavát sűrű növénytakaró borítja. A deltavidék fontos élőhely a vándormadarak és más állatok számára, a lagúnarendszerrel együtt több mint hatszázezer hektárt elfoglaló védett övezet pihenőhelyet nyújt a költöző madarak számára is. A rezervátumban mintegy 300 madár-, 45 hal- és 1150 növényfaj talál élőhelyet, 176 madárfaj itt is költ. A nagy testű madarak között gyakori a hattyú, a lúd, a szürke gém, a pelikán és a kanalasgém. A vizek halban gazdagok, és megtalálható köztük a ma már ritka tokhal is.

Erdély erődtemplomos falvai:
Az Erdély déli részén található, a 12. században idetelepített szászok által alapított falvak legfontosabb épülete a falu közepén lévő dombon álló erődtemplom volt. A templomok többségét a 14. és a 16. század között építették és legfontosabb feladatuk az volt, hogy megvédjék a települések lakosait a török támadásoktól és fosztogatásoktól. Az épületek különböző építészeti stílusokat képviselnek. Az erődtemplomok a szűkös erőforrások miatt épültek, ugyanis a gazdagabb városok lakosságának lehetősége volt az egész települést védőfallal körbevenni, itt azonban csak a templom megerősítését tudták a helyiek finanszírozni. Ez a különleges helyzet egyfajta közösségformáló elemként is jelen volt a települések életében, és napjainkig is érezteti hatását. A falakban éléskamrákat alakítottak ki, hogy az idemenekült lakosok egy hosszabb ostromot is át tudjanak vészelni. A templomok közül a legjelentősebb Berethalom erődtemploma, késő gótikus stílusban épült, belső terét egy szárnyas oltárral és reneszánsz stílusban készült, szenteket ábrázoló festményekkel díszítették.

A horezui kolostor:
A horezui kolostort Constantin Brâncoveanu havasalföldi fejedelem alapította a 17. század végén. Az 1691 és 1702 között emelt épület az alapítóról elnevezett stílusban készült, ami kelet-európai hatásokat ötvöz itáliai elemekkel és az ortodox népművészet stílusjegyeivel. A központi kolostorhoz tartozó Bolnica-templomot az uralkodó felesége, Maria alapította. A kolostor elemeit az északnyugati tengelye mellett teljesen szimmetrikusan alakították ki, a melléképületeket kereszt alakban rendezték el. Központjában egy tágas udvar közepén áll a kolostor temploma, amely egy fedett folyosón közelíthető meg. Az udvart tornác, boltíves folyosó, dupla árkádsor és lépcső veszi körül. A templom belső terét bizánci mintákra készült freskókkal díszítették. Az épületkomplexumra az egyszerű, letisztult építészeti stílus, és az aprólékosan kifaragott virág-, levél-, és gyümölcsmotívumokból álló díszítés jellemző. A kolostor a 18. században jelentős kulturális központ volt, az itt megalapított festőiskola az egész Balkán festészetére hatást gyakorolt.

Észak-moldvai kolostorok:
A moldvai templomok külső falait a 15. és a 16. században készült bizánci stílusú festmények díszítik. Az épületek homlokzatán teljes freskóciklusok láthatók. A falfestés feltételezhetően azért készült, hogy azok a hívők is részt vehessenek a szertartásokon akiknek a templom belsejében már nem jutott hely, ezen kívül egyfajta „Szegények Bibliája” célt is szolgált, mivel a lakosság túlnyomó többsége nem értette a hivatalos óegyházi szláv nyelvet. A falfestés hagyománya 1530 körül alakult ki, és 1600 körül szűnt meg. A képek szentek életéből mutatnak be jeleneteket, Szűz Máriát dicsőítik, megjelenítik az egyházi hierarchiát és az utolsó ítéletet, valamint akkor aktuális politikai eseményekre is utalnak, mint például Konstantinápoly ostromára. A festmények tervezésekor ügyeltek arra, hogy kompozíciójuk és színeik összhangban legyenek a környezetükkel, a falakat gyakran az ereszig kifestették. A világörökségi helyszínhez jelenleg nyolc templom tartozik, közülük a legkorábbi, a voroneți-i kolostort 1488-ban alapította III. István moldvai fejedelem. Külső falának boltozatát a szentek naptárának 365 jelenete díszíti.

Dák erődítmények a Szászvárosi-hegységben:
A dákok késő vaskori civilizációja a Kárpátok és az Al-Duna térségében virágzott. Gazdaságuk alapja a földművelés, az állattenyésztés, a halászat, a fémmegmunkálás és a kereskedelem volt. A törzsek saját gazdasági és politikai központokat alakítottak ki, amelyeket megerősítettek a támadások ellen. A helyszínez tartozó erődök az i. e. 1. és az i. sz. 1. század között épültek, és a katonai, valamint a kultikus építészet szokatlan ötvözetét alkotják. A Szászváros közelében található, jó állapotban konzerválódott épületmaradványok egy fejlett kultúráról tanúskodnak. Az erődök területén utak, teraszok, házak, szentélyek és kör alakú oltárok épültek. A Dák Királyság központját alkotó hat erődöt az i. sz. 2. században foglalták el a rómaiak. Az ásatások során Várhely dombján feltárták az egykori főváros Sarmizegetusa maradványait is. Hármas védelmi rendszere dombokra emelt erődítésekből, erődsáncokból és egyenes védfalakból állt.

Segesvár történelmi központja:
A 13. században alapított Segesvár a középkori erődített városok jellegzetes példája. Erdély hét erődje közé tartozott és fontos stratégiai, valamint gazdasági szerepet töltött be Kelet-Európa peremvidékén. A forrásokban már 1280-ban említett település 1367-ben kapott városi rangot. A 19. században a város fejlődésnek indult, de ennek ellenére megőrizte középkori jellegét. Történelmi belvárosa két részre oszlik, a fellegvárra és a hegyoldalra épült alsóvárosra. Legfeltűnőbb építménye a középkori erődítmény részeként emelt 14. századi óratorony. A fellegvárat fallal vették körbe, tizennégy tornyából kilenc jelenleg is áll. A hegyen álló, gótikus stílusban épült Szent Miklós-templomot egy 176 fokból álló fatetős lépcsősoron lehet megközelíteni. Az épület homlokzatán elhelyezett szobrokon közép-európai műhelyek hatása figyelhető meg. A történelmi városközpontban mintegy százötven polgárház maradt fenn, ezeknek túlnyomó többsége a 16. és a 17. században épült. Sok háznak ma is felismerhető az eredeti elrendezése, a dongaboltozatos pince feletti földszinti üzlethelyiség és a lakószobák az első emeleten.

Máramaros fatemplomai:
A 17. és a 18. században épített nyolc fatemplom az ortodox építészeti hagyományokat ötvözi a gótikus stílus elemeivel és Észak-Románia jellegzetes egyházi építészetét képviseli. Csak az épületek alapja kő, többi része fából készült, ami azért van, mert a magyar korona megtiltotta, hogy Erdély területén kőből készült ortodox templomokat emeljenek. Az épületek jellegzetessége a magasba nyúló sudár gerendaszerkezet, a keskeny hajók és a kettős zsindelyezés a nyugati oldalon magasodó harangtoronnyal. A belső tereket fára festett élénk színű festményekkel díszítették, amelyek újtestamentumi témákat ábrázolnak, vagy a szentek életéből mutatnak be jeleneteket. Az oszlopokat és a gerendákat faragásokkal borították. A helyszínhez a következő nyolc templom tartozik: Barcánfalva – Szűz Mária Bemutatásának temploma, Budfalva – alsó Szent Miklós-templom, Desze – Szent Vigasztaló temploma, Jód – Szűz Mária Születésének temploma, Nyárfás – Szent Arkangyalok temploma, Sajómező – Vigasztaló Szentlélek temploma, Rogoz – Szent Arkangyalok temploma, Dióshalom – Szent Arkangyalok temploma.

A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei:
Ez a határokon átnyúló, többször kiterjesztett helyszín Európa legnagyobb kiterjedésű ősbükköse, jelenleg 18 ország közös világörökségi helyszíne és összesen 94 védett területből áll. Kezdetben az Északkeleti-Kárpátok déli lejtőin, Szlovákia keleti részén és Ukrajnában található védett területhez összesen 10 természetvédelmi körzet tartozott, ezek közül hat Ukrajnában négy pedig Szlovákiában található. Ezek a védett területek egy 185 kilométer hosszú tengelyen fekszenek, tengerszint feletti magasságuk 210 és 1700 méter között váltakozik. A teljes védett övezet eredetileg háromszáz négyzetkilométert foglalt el, majd 2011-ben a helyszínt öt újabb, Németországban található bükkerdővel egészítették ki. A következő kiterjesztés óta, 2017-től a helyszínhez tartoznak mediterrán területek, az Alpok, a Dinári-hegység és a Pireneusok ősbükkösei is. Az utolsó, 2021-es kiterjesztés során bosznia-hercegovinai, csehországi, észak-macedóniai, franciaországi, lengyelországi és svájci bükkösök kerültek a világörökségi listára. Az ősbükkösöben találhatók a világ legmagasabb és legöregebb bükkfái, és megfigyelhető a bükkerdők fejlődésének valamennyi fázisa. A Kárpátokban őshonos bükkfa a Dinári-hegység mellett csak ezeken a területeken vészelte át a jégkorszakot, majd egy rövid, néhány ezer éves időszak alatt elterjedt az egész kontinensen. Az őserdők a bükkfák felbecsülhetetlen értékű genetikai tárházai. A fák mellett található ökoszisztéma magán viseli a jégkorszak utáni élővilág valamennyi jellegzetességét, gazdag növény és állatvilágnak, köztük több védett fajnak nyújt életteret.

Verespatak bányászati kultúrtáj:
Az ország nyugati részén fekvő Verespatak a római korban a birodalom egyik legjelentősebb, legkiterjedtebb felszín alatti aranybányája volt. Az Alburnus Maior néven működő, bonyolult technikai megoldásokat alkalmazó bányából i. sz. 106-tól 166 év alatt mintegy ötszáz tonna aranyat termeltek ki. Komoly mérnöki ismereteket alkalmazva körülbelül hét kilométer hosszan különféle típusú alagutakat vájtak ki. Négy helyen, ahol kiváló minőségű ércet találtak a kitermeléshez vízikerekeket is alkalmaztak. A helyszínen az importált római bányászati technológiák olyan eredményesen ötvöződtek a helyi technikákkal ami a korban egyedinek számított. A kitermelés később, a középkorban, majd egészen a modern korig folytatódott, de sokkal kisebb mértékben. A későbbi tárnák körbefonják és esetenként átvágják a román kori alagutakat. A római korból számos viasztábla maradt meg amik részletes információkkal szolgálnak a kor bányászatának demográfiai, nyelvi, szociológiai hátteréről az akkori Alburnus Maior mellett egész Dacia provinciában. A helyszín egy agrár térségben található ahol még ma is felismerhetőek azok a közösségi struktúrák, amelyek a 18. és a 20. század között a bányát fenntartották. Jelenleg egy ciánt alkalmazó technológiával működő bányát terveznek nyitni a területen, ezért a helyszín felvételének évében azonnal felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is.