Horvátország: a magyarok kedvenc nyaralóhelye

Horvátország a nyári hónapokban a legnépszerűbb nyaralóhely a magyarok körében, legtöbben valamelyik tengerpartra látogatnak el. Közvetlen szomszédunk, Európa délkeleti részén található, a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja.

Horvátország lakossága körülbelül 4 millió fő, a fővárosa Zágráb. 2013. július óta tagja az Európai Uniónak, 2023. januárban pedig csatlakozott az ország a schengeni övezethez, utóbbinak köszönhetően megszűnt a határellenőrzés hazánk felől. Ugyanekkor csatlakozott az eurózónához is, így 2023 óta a hivatalos fizetőeszköz Horvátországban az euró.

Horvátország történelme

A mai Horvátország területe már az őskorban is lakott volt, gazdag történelme pedig évezredeken át szorosan kapcsolódott Magyarországéhoz. A Római Birodalom terjeszkedése nyomán a birodalom fennhatósága alatt jött létre Pannónia, valamint Dalmácia provinciák, amelyek gazdaságilag és kulturálisan is jelentős szerepet játszottak a birodalom életében. A horvát törzsek a 7. században vándoroltak a mai Horvátország területére, független királysággá a 10. században vált az ország, és hazánkhoz hasonlóan a keresztény államiság kezdett kialakulni. A horvát és a magyar állam évszázadokon át alkotott perszonáluniót, a szétválást az első világháború vége hozta el. 1918-ban Horvátország Jugoszlávia része lett. 1991-ben kiáltották ki a függetlenséget, melyet ötéves háború követett.

Horvátország utazás busszal, vonattal és repülővel

Horvátország autóval közelíthető meg legegyszerűbben, a schengeni csatlakozással megszűnt a határellenőrzés is, ami tovább egyszerűsítette az utazást. Emellett természetesen repülővel és vonattal is el lehet jutni déli szomszédainkhoz. Az országnak két nagyobb repülőtere van:

• Franjo Tuđman repülőtér Zágrábban, a legnagyobb és legforgalmasabb nemzetközi repülőtér az országban. A városközponttól körülbelül 10 kilométerre található.
• Szintén Zágráb közelében található a Zárai repülőtér.
• Fiumei repülőtér
• Dubrovniki repülőtér
• Eszéki repülőtér
• Spliti repülőtér
• Pólai repülőtér
• Brač repülőtér

Magyarországról vonattal Zágrábba, Rijekába és Splitbe is lehet utazni közvetlen járattal. Nemzetközi buszjáratokkal a legtöbb nagyváros elérhető közvetlen járattal.

Horvátország utazás - Zágráb

Zágráb Horvátország fővárosa, a Kárpát-medencén belül pedig a harmadik legnagyobb város, Budapest és Belgrád után, megközelítőleg 800 ezer fős lakosságával. A város képe jelentősen eltérő lehet, de több részét is érdemes felfedezni. A felsővárosban a régmúlt emlékei köszöntik az utazókat, itt található többek között a város történelmi kapuja, mely népszerű zarándokhelynek számít, illetve a gyönyörű Szent Márk-templom is. Az alsóvárosban a nemzeti színház, különböző múzeumok és hatalmas terek gyönyörködtetnek. A történelem szerelmesei számos, a magyar történelemhez kapcsolódó emléket is felfedezhetnek, de Zágráb mindenkinek élvezetes úti cél lehet, akik szívesen töltenek időt egy sokszínű, változatos városban.

Horvátország utazás - Dalmácia

Dalmácia Horvátország egyik legszebb és legnépszerűbb régiója, amely az Adriai-tenger partján helyezkedik el. Dalmácián belül a turisták egyik kedvence Dubrovnik, melyet az Adria gyöngyének is neveznek. A település egyik legszebb látványossága a városfalon belül elhelyezkedő óváros, melyet az UNESCO 1979-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánított. Dubrovnik kifejezetten felkapott úti céllá vált, részben azért is, mert számos jelenetét itt forgatták a Trónok harca sorozatnak. A forgatási helyszíneket számos rajongó keresi fel azóta is, de emellett is bőven akad olyan látnivaló, amelyek miatt megéri Dubrovnikba utazni.

Szintén világörökségi helyszín Split, mely Dalmácia legnagyobb városa. Itt mindenképpen érdemes szemügyre venni a paloták és a templomok sokaságát. Akit a római kori emlékek érdekelnek kifejezetten, annak Zadar városába érdemes mindenképpen ellátogatni.

Horvátország utazás - Fiume (Rijeka)

Fiume (horvátul Rijeka) Horvátország legfontosabb kikötővárosa - nem csoda, hogy a történelemben több állam is próbálta magának megszerezni. A város déli részén fekvő óváros az egyik legizgalmasabb látványosság, itt található a Korzo, sétálóutcával és számos hívogató üzlettel. A Korzon a torony az egyik népszerű találkozóhely nemcsak a helyiek, de a turisták között is. Az újvárosban a város modernebb arcát fedezhetjük fel, számos impozáns épület található itt, többek között a Nemzeti Színház is. Fiume 2020-ben Európa egyik kulturális fővárosa volt.

Horvátország utazás - Pula

Pula a maga körülbelül 50 ezer lakosával nem a legnagyobb városok egyike, a turisták körében azonban kifejezetten népszerű, főként gyönyörű tengerpartja, illetve római korból megmaradt emlékei miatt. A város egyik fő nevezetessége az amfiteátrum, mely a város jelenlegi lakosságának csaknem a felét képes volt befogadni fénykorában, de ma is rendszeresen tartanak ott koncerteket, sportrendezvényeket. Szintén nem érdemes kihagyni a programból a Sergius-diadalívet sem, mely színtén ókori emlék, akárcsak az első században épült templomok. Pula gazdag kulturális és sportélettel rendelkezik, aki ide látogat, biztosan nem fog unatkozni egy percet sem.

Horvátország utazás - Opatija (Abbázia)

Opatija, vagy magyar nevén Abbázia szintén egy népszerű kisváros, Pulánál is jelentősen kisebb. A nagyobb városok közül Fiuméhez van legközelebb. Igazi mediterrán gyöngyszem, a városban több helyen pálmafák, leander és babér keretezi a köztereket. A város egyik legrégebbi emléke a 15. századból fennmaradt Szent Jakab-templom, de érdemes megnézni a szabadtéri színházat is, mely kétezer fő befogadására képes. A város télen és nyáron is különböző fesztiváloknak ad otthont.

Horvátország időjárása

Horvátország változatos domborzata az éghajlatot is befolyásolja. Az Adriai-tenger partvidéke mediterrán éghajlatú, míg a belső területekre a kontinentális éghajlat jellemző. A tengerparti városokban a nyár forró és száraz, a napsütéses órák száma egy nap akár 12-14 óra is lehet. Ezzel szemben a hegyvidéki területeken jóval hűvösebb van, télen pedig szinte biztosan lehet számítani a havazásra. A Zágrábra is jellemző kontinentális területeken forró nyarakra és hideg telekre érdemes számítani.

Hasznos információk a Horvátországba utazóknak

Horvátország az egyik legnépszerűbb úti cél a magyar turisták körében, részben azért is, mert egyszerűen, gyorsan lehet ide eljutni. Mivel mindkét ország az Európai Unió és a schengeni övezet tagja, így nincs határellenőrzés.

Vallás Horvátországban

Horvátországban a lakosság döntő többsége római katolikus, ők a lakosság 85-90 százalékát teszik ki. Az ortodox vallást körülbelül a lakosság 4 százaléka követi, a muszlim vallásúak aránya 1-2 százalékra tehető.

Időeltolódás Horvátországban

Horvátországban ugyanannyi az idő, mint Magyarországon, ezért utazáskor nem kell átállítani az órát.

Orvosi ellátás Horvátországban

Mivel Horvátország is tagja az Európai Uniónak, itt lehet használni az ingyenesen igényelhető Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), ezzel azonban csak az állami ellátást vehetjük igénybe, és azt sem minden orvosi problémára. Más esetekben sokat segíthet egy utasbiztosítás, amelyeket egy egyszerű tengerparti utazáshoz olcsón megköthetünk. Kisebb balesetek vagy poggyászkár esetén a biztosító közreműködése rengeteget számíthat, emellett a biztosítás mellé választható autós asszisztencia biztosítás is tetemes pluszköltséget vehet le a vállunkról, ha autóval utazunk és valami történik az út során.

Tömegközlekedés, autóbérlés Horvátországban

Ha a tömegközlekedést választjuk Horvátországban, busszal minden nagyvárost könnyen elérhetünk, de a fővárosból indulva vonattal is felfedezhetjük az ország legszebb pontjait. Emellett autóbérlésre is számos lehetőség van, a repülőtereken és a nagyobb településeken egyaránt.

A Balkánon csak jót ehetünk: ilyen a horvát konyha

Horvátországban megtalálhatjuk a Balkánra jellemző specialitásokat. Az ízletes, reggelire fogyasztott burek a turisták egyik kedvence, de érdemes kihasználni a tenger közelségét is, itt ugyanis az ételek mediterrán hatásúak, olívaolajjal, friss fűszernövényekkel és tengeri alapanyagokkal készülnek. A balkáni klasszikusokat természetesen Horvátországban is megkóstolhatjuk, a čevapčići és a sarma is a népszerű ételek közé tartoznak.

Külképviselet Horvátországban

Magyarország Nagykövetsége Zágráb
Cím: 10000 Zagreb, Jabukovac 2.
Telefon: 00 385 1 4890 906, 00 385 1 4890 918

Ünnepnapok, munkaszüneti napok Horvátországban 2024-ben

Január 1. Újév
Január 6. Vízkereszt
Húsvét (változó dátum)
Május 1. Munka ünnepe
Május 30. Államiság ünnepe
Úrnapja (változó dátum)
Június 22. Antifasiszta küzdelem napja
Augusztus 5. A győzelem és a hálaadás napja, valamint a horvát veteránok napja
Augusztus 15. Nagyboldogasszony
November 1. Mindenszentek
November 18. A honvédő háború áldozatainak emléknapja, valamint Vukovár és Škabrnja áldozatának emléknapja
December 25-26. Karácsony

Magyar állampolgárok az alábbi úti okmányok valamelyikével utazhatnak be az országba:

Magánútlevéllel: Igen. Mely útlevélnek az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie.

Ideiglenes útlevél: Igen. Csak konzulátus adhatja ki, az utazás utolsó napjáig kell hogy

érvényes legyen.

Személyi igazolvány: Igen. Melynek az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie.

Ideiglenes személyi igazolvány: Igen. Melynek az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell

lennie.

Régi típusú (könyvformátumú) személyi igazolvány: Igen. Melynek az utazás utolsó napjáig

érvényesnek kell lennie.

Vezetői engedélyek, Anyakönyvi kivonatok: Nem elfogadott.

Lejárt utiokmányok: Nem elfogadott.

Vízum: Vízum NEM szükséges.

Kiskorúak és fiatalkorúak horvátországi beutazásához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyező nyilatkozata. A horvát határrendészeti szervek azonban továbbra is vizsgálni fogják, hogy a kiskorú nem utazik-e a törvényes képviselő akarata ellenére (pl. egyedül a vonaton stb.) A 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok érvényes személyazonosító igazolvány birtokában is beutazhatnak Horvátországba. A fenti szabályozástól függetlenül javasoljuk azonban, hogy gyermekükkel együtt utazó rokonaiknak, barátaiknak adjanak meghatalmazást, szülői hozzájáruló nyilatkozatot.

Feltöltés dátuma: 2024.01.11.

Friss információk: https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/horvatorszag

Horvátország területéről eddig tíz helyszín került fel a világörökség listájára.

Dubrovnik óvárosa:
Dubrovnik, korábbi nevén Raguza a 13. század óta a Földközi-tenger térségének fontos hatalmi tényezője, a keleti medencével (Levante) folytatott kereskedelem egyik központja volt. Dubrovnik fontos kulturális központ is volt, a horvát nyelv itt fejlődött írott nyelvvé a 15. és a 17. század között. A települést a 7. században alapították és egészen Bizánc 1204-es kifosztásáig a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt, majd Velencei uralom alá került. 1525-től szabad köztársaság volt egészen 1809-ig, amikor Napóleon elfoglalta Dalmáciát. Az 1990-es években a délszláv háború alatt súlyos károkat szenvedett, az átfogó helyreállítási munkákat az UNESCO segítségével végezték el. A várost a középkorban hat méter vastag és huszonöt méter magas falakkal vették körül. A monumentális kapukon belül található a 11. századi városháza, a 14. századi, de később barokk elemekkel díszített ferences kolostor a hozzá tartozó templommal, a domonkos-kolostor a katedrális, a vámház és Szent Balázs barokk stílusú temploma. A világörökséghez eredetileg csak a falakon belüli terület tartozott, ezt később kibővítették a 15. századi külvárosra is.

Split történelmi műemlékegyüttese Diocletianus palotájával:
Split városa Diocletianus római császár i. sz. 293 és 305 között épített palotájáról ismert, ahova az uralkodó lemondása után visszavonult. Az épületegyüttes több mint három hektár területet foglal el, amelyet védőtornyokkal ellátott fal vesz körül. A korai középkorban a város lakói a palota falain belül építkeztek, majd a 13. és 14. században egy gazdasági fellendülés következtében a település a falakon kívül is terjeszkedni kezdett. A 17. század végén egy új védműrendszer alakítottak ki. A jelenleg látható városközpont az ókori palota maradványaiból, számos fontos középkori épületből, a székesegyházból, gótikus, reneszánsz és barokk épületekből áll. A palota legszebb része a nyitott oszlopcsarnok. A székesegyház eredetileg a császár nyolcszögletű mauzóleuma volt, tetejét egykor mozaikdíszítés borította. Figyelemre méltóak fából készült kapuoszlopai és a 13. századi szószék. A székesegyházzal szemben álló eredetileg Jupiternek szentelt templom jelenleg keresztelőkápolnaként funkcionál. A középkori épületek közül kiemelkedik a gótikus bejárattal rendelkező Agubio-palota, valamint a 15. századi Papalic-palota. A város legszebb barokk épülete a 17. századból származó Cindro-palota.

Plitvicei-tavak Nemzeti Park:
Az 1949-ben alapított Plitvicei-tavak Nemzeti Park egy hét kilométer hosszan húzódó egymással lépcsős vízesésekkel és zuhatagokkal összekötött tórendszerből áll. A park jellegzetességeit a mészkőrétegek felett folyó vizek alakították mai formájukra. Az évezredek alatt felhalmozódó mésztufából természetes gátak és akadályok képződtek, és ezek a folyamatok ma is zajlanak. A tavak kékeszöld színe az algáknak és a moszatoknak köszönhető. A tavakon átfolyó mésztartalmú víz teraszokat hoz létre, ezek formája folyamatosan változik. A park barnamedvéknek, farkasoknak és számos ritka madárfajnak nyújt menedéket. A területen folytatott ásatások során kiderült, hogy i. e. 1000 körül a környék egy illír törzs otthona volt. A tavak megóvása érdekében a parkot 2000-ben kibővítették és a vízgyűjtő terület további részeit csatolták hozzá.
Ehhez a képhez jegyzetek tartoznak. Húzd az egeret a kép fölé a megjelenítésükhöz.

Euphrasius-bazilika:
Az Isztriai-félsziget nyugati partján fekvő Poreć bazilikája a 6. században, Euphrasius püspök idejében nyerte el mai formáját. A területen már a 3. században éltek keresztények, de az első komolyabb építkezésre a 4. században került sor, amikor egy kápolnát emeltek Szent Mór, a keresztényüldözések egyik vértanújának sírja fölé. Az 5. század folyamán egy bazilikát építettek erre a helyre és ez bővítették ki a 6. században. A bazilikából, az átriumból, a keresztelőkápolnából és a püspöki palotából álló épületegyüttes a korai keresztény és a bizánci építészet egyik szép példája, de a templomon ezenkívül római hatások is felismerhetők. A 6. században, főleg Justinianus idejében volt a bizánci művészet egyik virágkora, ennek megfelelően a poreči templomot is gazdagon díszítették mozaikokkal, alabástrommal és stukkókkal. Az apszis fennmaradt mozaikja Máriát a Gyermekkel, apostolokat, angyalokat és a templom alapítóját jeleníti meg. A hajókat elvásztó oszlopsorhoz a mai Isztambul közelében bányászták a márványt. Az épületegyüttest a 13. század végén a kanonokok házával bővítették, majd a 16. században a bazilika mellé egy harangtornyot építettek.

Trogir történelmi központja:
A dalmát tengerparton fekvő Trogir városát Tragurion néven görög telepesek alapították i. e. 385-ben. Az ókor egyik legfontosabb kikötőjévé fejlődött, alaprajza hellenisztikus mintákat követ. A kis szigeten fekvő település a 6. században bizánci uralom alá került majd a 11. század elejétől horvátok, bosnyákok, magyarok és velenceiek harcoltak érte. A harc velencei győzelemmel végződött és 1420-tól egészen a Velencei Köztársaság bukásáig a fennhatósága alá tartozott. Első virágkorát a római időkben élte, a ma is használatban lévő két főút a cardo és a decumanus között tárták fel az ókori fórum maradványait. A következő nagyobb fellendülés a 13. és 15. század között következett be. Ebből a korból származik a román-gótikus stílusú Szent Lőrinc-katedrális amelynek Radovan mester által 1240-ben készített nyugati kapuja Horvátország egyik legjelentősebb szobrászati emléke. A városháza az óratoronnyal a 15. században épült, és ekkor emelték a Kamerlengo-erődöt is ami már a velencei erődök közé tartozik. Megerősítették a települést védő falakat is és ezek közelében építették fel a legelőkelőbb családok késő gótikus, reneszánsz, illetve barokk polgárházait és palotáit.

Szent Jakab-katedrális Šibenikben:
Šibenik velencei stílusú óvárosának legfontosabb épülete az 1431 és 1535 között emelt Szent Jakab-katedrális, amire észak-itáliai, toscanai és dalmát építészeti hatások keveredése jellemző. Az épület bazilika szerkezetű, kizárólag kőből épült, ezért a boltozat és a kupola kialakításához teljesen egyedi eljárásokat kellett alkalmazni. Alaprajza háromhajós, apszisokkal és a négyezet felett kupolával. A tetőfedéshez kőből faragott „cserepeket” használtak, ezek tökéletes illeszkedését csiszolással érték el. A kupola függőleges cserepeit kőékek tartják a helyükön. A templom építése három szakaszra bontható, az első szakaszban (1431 – 1477) Juraj Dalmatinac irányítása alatt megépültek az oldalhajók a párkányig, a keresztelőkápolna és az apszisok. 1477 után befejezték az oldalhajókat, elkészült a dongaboltozat, a kupola, valamint a nyugati homlokzat. A munkálatokat ekkor Giovanni Fiorentino, Donatello egyik tanítványa felügyelte. Az építkezés utolsó fázisa 1505-ben kezdődött, a katedrális 1535-ben szentelték fel. Stílusa átmenetet képez a gótika és a reneszánsz között, ez díszítésében is megmutatkozik, főleg leghíresebb díszítőelemében a hetvenegy emberfejet ábrázoló kőből faragott frízben.

A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei:
Ez a határokon átnyúló, többször kiterjesztett helyszín Európa legnagyobb kiterjedésű ősbükköse, jelenleg 18 ország közös világörökségi helyszíne és összesen 94 védett területből áll. Kezdetben az Északkeleti-Kárpátok déli lejtőin, Szlovákia keleti részén és Ukrajnában található védett területhez összesen 10 természetvédelmi körzet tartozott, ezek közül hat Ukrajnában négy pedig Szlovákiában található. Ezek a védett területek egy 185 kilométer hosszú tengelyen fekszenek, tengerszint feletti magasságuk 210 és 1700 méter között váltakozik. A teljes védett övezet eredetileg háromszáz négyzetkilométert foglalt el, majd 2011-ben a helyszínt öt újabb, Németországban található bükkerdővel egészítették ki. A következő kiterjesztés óta, 2017-től a helyszínhez tartoznak mediterrán területek, az Alpok, a Dinári-hegység és a Pireneusok ősbükkösei is. Az utolsó, 2021-es kiterjesztés során bosznia-hercegovinai, csehországi, észak-macedóniai, franciaországi, lengyelországi és svájci bükkösök kerültek a világörökségi listára. Az ősbükkösöben találhatók a világ legmagasabb és legöregebb bükkfái, és megfigyelhető a bükkerdők fejlődésének valamennyi fázisa. A Kárpátokban őshonos bükkfa a Dinári-hegység mellett csak ezeken a területeken vészelte át a jégkorszakot, majd egy rövid, néhány ezer éves időszak alatt elterjedt az egész kontinensen. Az őserdők a bükkfák felbecsülhetetlen értékű genetikai tárházai. A fák mellett található ökoszisztéma magán viseli a jégkorszak utáni élővilág valamennyi jellegzetességét, gazdag növény és állatvilágnak, köztük több védett fajnak nyújt életteret.

Stari Grad-síkság:
A Hvar sziget nyugati részén elterülő síkság a szomszédos tengerparti városról kapta a nevét, amelyet görög telepesek alapítottak az i. e. 4. században. A város és a síkság egy öböl mellett helyezkedik el, amit már a korai hajósok is kikötőnek használtak. Hamar fontos településsé fejlődött, gazdaságának alapja a jó minőségű termőföldön folytatott mezőgazdaság, főleg a szőlő- és az olajbogyó termesztés volt. A görögök a művelhető területet szabályos telkekre osztották fel, ez a hagyományos földfelosztás 24 évszázadon keresztül szinte érintetlenül fennmaradt, a határjelzések egy része jelenleg is látható. Az esővizet változó méretű tartályokban gyűjtötték. Stari Gradot a rómaiak i. e. 228-ban lerombolták de a régió ennek ellenére, enyhe éghajlatának és stratégiailag fontos fekvésének köszönhetően hamarosan újra jelentős mezőgazdasági területté fejlődött. A várost komoly védelmi rendszerrel vették körül, a pusztítás után falainak csak egyes szakaszai maradtak meg, valamint a falakon kívüli kis kőépületek egy része. A síkság jelenleg természeti rezervátum, de a területet veszélyezteti a modern gazdasági fejlődés, az elnéptelenedés és hagyományos földművelési módoktól való eltávolodás.

Stećak - középkori sírkövek:
A Stećak (többes számban stećci) díszesen faragott sírkő, Európa középkorának egyedi régészeti és történelmi hagyatéka. A világörökségi helyszínhez megközelítőleg 4000 ilyen sírkő tartozik, 28 temetőből. A négy ország területén eddig 3300 helyszínen megközelítőleg 70 000 sírkövet jegyeztek fel. A legkorábbiak a 12. század második felére a legkésőbbiek a 16. századra datálhatók, a legtöbb követ a 14. és a 15. században faragták. Bár szorosan a középkorhoz kötődnek sokkal korábbi, történelem előtti hatások is kimutathatók rajtuk. Formájuk változatos, lehetnek egyszerű kőlapok, dobozszerű vagy nyeregtetővel fedett sírkövek, keresztek, oszlopok. Minőségük nagymértékben függ a kőfaragó technikai felkészültségétől és a megrendelő kívánságaitól. Bár a 16. századtól nem faragtak újabb köveket mégis napjainkig hatnak a környéken élők kultúrájára, történeket kapcsolódnak hozzájuk és hatással vannak a helyi művészekre, festőkre, szobrászokra, költőkre és fényképészekre is. A helyszínhez tartozó valamennyi sírkő eredeti helyén található és viszonylag jó állapotban van, a 28 helyszín kiválasztásakor törekedtek arra, hogy minden jellegzetes formájuk képviselve legyen. A kövek tanulmányozása és dokumentálása a 19. században kezdődött és jelenleg is tart.

16–17. századi velencei védművek:
Horvátország, Montenegró és Olaszország közös világörökségi helyszínéhez összesen 15 védmű tartozik. A védművek egy több mint ezer kilométeres vonalon fekszenek Lombardiától az Adriai-tenger keleti partjáig. Az erődítményrendszer két részre oszlik, a "Stato da Terra" a Velencei Köztársaságot óvta a többi európai állam támadásától, míg a "Stato da Mar" az Adriai-tengertől kelet felé tartó tengeri kereskedelmi útvonalakat és hozzájuk tartozó kikötőket védte. Az erődrendszer a velenceiek fennhatóságát fejezte ki a meghódított területeken és elősegítette a további terjeszkedést. A puskapor használatának elterjedése alapvetően változtatta meg a hadviselési szokásokat, ennek következtében a katonai célú építészetet is ami az úgynevezett "alla modernal" (modern) típusú bástyákkal ellátott erődítmények építésében figyelhető meg.