Szlovénia utazás

Egyre több utazó fedezi fel magának Szlovéniát, mely Közép-Európa egyik legkisebb állama, egy igazi gyöngyszem az Alpok lábánál. Csodás tájai és tengerpartja főként a melegebb hónapokban vonzzák a turistákat, de tavasszal és ősszel is népszerű úti célnak számít – nekünk, magyaroknak pedig kifejezetten vonzóvá teheti, hogy a szomszédban van. Szlovénia tőlünk délnyugatra fekszik, további szomszédai nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északon pedig Ausztria határolja.

Szlovénia lakossága körülbelül 2,1 millió fő, fővárosa Ljubljana. Az Európai Unióhoz Magyarországgal együtt csatlakozott 2004. május elsején, 2007. januárban pedig az euróövezethez is csatlakozott az ország, így azóta a hivatalos fizetőeszköz az euró. A schengeni térségnek 2007. december 21. óta a tagja.

Szlovénia történelme

A mai Szlovénia területén feltehetően már a 6. században is éltek a szlovén nép ősei. Az első szlovén állam a 8. század közepén jött létre, Karantánia néven – ez később a Frank Birodalom részévé vált. A középkorban a szlovénség jelentős része a Magyar Királyság területén belül élt, a 14. század során pedig több szlovén terület a Habsburgok fennhatósága alá került.

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A második világháború utáni Jugoszláviában Szlovénia önálló tagköztársaságként működött. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta függetlenségét, ennek következtében a Jugoszláv Néphadsereg megtámadta az országot, de háború mindössze tíz napig tartott. Szlovénia a NATO-hoz 2004. március 29-én csatlakozott.

Szlovénia utazás busszal, vonattal és repülővel

Szlovénia autóval közelíthető meg legegyszerűbben, emellett természetesen repülővel és vonattal is el lehet jutni szomszédainkhoz. Az országnak két nagyobb repülőtere van:

• Ljubljana Jože Pučnik repülőtér, az ország egyetlen nemzetközi repülőtere,
• Muraszombat repülőtere.

Magyarországról vonattal Muraszombat, Ljubljana, Maribor, Postojna, Bled és Koper városába is lehet utazni közvetlen járattal. Nemzetközi buszjáratokkal a legtöbb nagyváros elérhető.

Szlovénia utazás - Ljubljana

Ljubljana Szlovénia fővárosa és egyben legnagyobb városa, körülbelül 285 ezren lakják, ami több, mint az ország összlakosságának egytizede. Párizshoz hasonlóan a szerelem városának is nevezik. Egyik legszebb látnivalója a város fölé magasodó vár, amelyet már a 12. században is említettek, 1967-es restaurációnak köszönhetően pedig ma is látogatható. A Ljubljanica folyó felett három gyaloghídon is átkelhetünk, emellett érdemes elmenni a vásárcsarnokba és a város csodás épületeire is szánhatunk időt, mert biztosan megéri. Az Operaház, a Nemzeti Galéria és az egyetem főépülete is csodás látképet adnak Ljubljana városának.

Szlovénia utazás - Bled

Bled az egyik legnépszerűbb úti cél Szlovénián belül, a legtöbben a kristálytiszta Bledi-tóhoz, illetve a tavon található szigetre látogatnak el. A szigeten álló ikonikus templom a Mária Mennybemenetele nevet viseli és a legenda szerint minden kívánságunkat valóra váltja, ha megkongatjuk a harangját. A bledi várba is érdemes felmászni, hiszen gyönyörű kilátás nyílik onnan, többek között a tóra is.

Szlovénia utazás - Piran

Piran Szlovénia egyik kikötővárosa, a turisták főként gyönyörű tengerpartjáért szeretnek ide ellátogatni. Mediterrán hangulata miatt nemcsak nyáron, hanem akár az őszi vagy téli hónapokban is kellemes úti cél lehet. A város főterén, a Tartini téren szinte már Olaszországban érezzük magunkat, köszönhetően a velencei stílusú épületeknek és a kávézók hangulatának. A tenger iránt érdeklődőknek kiváló program lehet a Tengerészeti Múzeum.

Szlovénia utazás - Maribor

Maribor Szlovénia második legnagyobb városa, közvetlenül az osztrák határ mellett fekszik, a Dráva partján, a történelmi Stájerországban. A város egyik legszebb épülete a Mariborski grad kastély, mely a 15. században épült, de nem érdemes kihagyni az úti tervből a Keresztelő Szent János-székesegyházat és a víztornyot sem. A borok szerelmeseinek kötelező program meglátogatni a világ legrégebbi, ma is termő szőlőtőkéjét.

Szlovénia utazás – Ptuj

Ptuj Szlovénia legrégebbi városa, Mariborhoz hasonlóan a Dráva folyó partján fekszik. A hangulatos óváros szűk utcái szinte visszarepítenek a múltba, hiszen középkori épületek és a barokk korból fennmaradt templomok kísérnek minket utunkon. Ennél is régebbre kalauzol bennünket Orpheus oszlopa, mely egy ókori római kőemlék és Szlovénia egyik legrégebbi műemléke.

Szlovénia időjárása

Szlovénia változatos domborzata az éghajlatot is befolyásolja. A hegyvidéki területeken hidegebb, míg a tengerparti részeken enyhébb időjárás jellemző.

Hasznos információk a Szlovéniába utazóknak

Szlovénia évről évre egyre népszerűbb úti cél a magyar turisták körében, részben azért is, mert egyszerűen, gyorsan lehet ide eljutni. Mivel mindkét ország az Európai Unió és a schengeni övezet tagja, így nincs határellenőrzés.

Vallás Szlovéniában

Szlovéniában a teljes lakosságot tekintve folyamatosan csökken a vallást gyakorlók aránya. Többségük katolikusnak vallja magát, kisebb arányban pedig muzulmán vallásúak is élnek itt – őket többnyire a bosnyák, illetve az albán nemzetiségűek teszik ki. Az országban élő szerb és montenegrói kisebbség általában az ortodox vallást gyakorolja.

Időeltolódás Szlovéniában

Szlovéniában ugyanannyi az idő, mint Magyarországon, ezért utazáskor nem kell átállítani az órát. 

Orvosi ellátás Szlovéniában

Mivel Szlovénia tagja az Európai Uniónak, itt lehet használni az ingyenesen igényelhető Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), ezzel azonban csak az állami ellátást vehetjük igénybe, és azt sem minden orvosi problémára. A turisták által kedvelt tengerparti részeken általában a magánellátást lehet egyszerűbben igénybe venni. Éppen ezért sokat segíthet egy utasbiztosítás, amelyeket egy egyszerű tengerparti utazáshoz vagy városnézéshez is olcsón megköthetünk. Kisebb balesetek vagy poggyászkár esetén a biztosító közreműködése rengeteget számíthat, emellett a biztosítás mellé választható autós asszisztencia biztosítás is tetemes pluszköltséget vehet le a vállunkról, ha autóval utazunk és valami történik az út során.

Tömegközlekedés, autóbérlés Szlovéniában

Ha a tömegközlekedést választjuk Szlovéniában, busszal minden nagyvárost könnyen elérhetünk, de a fővárosból indulva vonattal is felfedezhetjük az ország legszebb pontjait. Emellett autóbérlésre is számos lehetőség van, a repülőtereken és a nagyobb településeken egyaránt. A sebességhatárra vonatkozó szabályok a hazaival egyeznek meg: lakott területen belül 50 km/h a határ, lakott területen kívül 90 km/h, a kék autópálya táblával jelölt gyorsforgalmi utakon 110 km/h, a zöld táblával jelzett autópályákon pedig 130 km/h-val lehet menni. Ha autóval közlekedünk, nem érdemes túllépni a sebességhatárt, a rendőrök ugyanis a kisebb szabálysértéseket is szigorúan büntetik.

Szlovénia gasztronómia

Szlovéniában számos ételt készítenek hasonlóan, mint mi Magyarországon, a sertés ételek közül népszerű például népszerű a kolbász, a hurka, a disznósajt, a töpörtyű, a kocsonya is. Emellett az osztrák és a mediterrán ételek is gyakran megjelennek szomszédainknál, a tenger közelében kifejezetten érdemes kipróbálni a klasszikus halas vagy más tengeri herkentyűs fogásokat. Az olasz hatásnak köszönhetően Szlovéniában szívesen fogyasztanak pizzát, raviolit, rizottót vagy gnocchit.

Külképviselet Szlovéniában

Magyarország Nagykövetsége Ljubljana

Cím: Ulica Konrada Babnika 5, 1210 Ljubljana-Šentvid

Telefon: 00 386 1 583 04 00

Ünnepnapok, munkaszüneti napok Szlovéniában 2025-ben

Január 1. Újév

Február 8. A kultúra napja

Húsvét (változó dátum)

Április 27. Az Ellenállás Napja

Május 1. Munka ünnepe

Pünkösd (változó dátum)

Június 25. A Nemzet Napja

Augusztus 15. Nagyboldogasszony

Október 31. Reformáció Napja

November 1. Mindenszentek

December 25-26. Karácsony

Magyar állampolgárok az alábbi úti okmányok valamelyikével utazhatnak be az országba:

Magánútlevéllel: Igen. Az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie.

Ideiglenes útlevél: Igen. Az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie.

Személyi igazolvány: Igen. Az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie.

Ideiglenes személyi igazolvány: Igen. Az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie.

Vezetői engedélyek, Anyakönyvi kivonatok: Nem elfogadott.

Lejárt utiokmányok: Nem elfogadott.

Vízum : Nem szükséges.

Kiskorú beutazása: A kiskorúaknak szintén rendelkeznie kell a fent felsorolt okmányok valamelyikével. Egyéb meghatalmazás nincs előírva, azonban a szlovén hatóságok, a nem szüleivel utazó kiskorúak esetében javasolnak, egy a szülők nevét és elérhetőségét tartalmazó írásos dokumentumot, amely megkönnyíti az értesítést egy esetleges baleset vagy egyéb esemény esetén.

Feltöltés dátuma: 2024.01.16.

Friss információk: https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/szlovenia

Szlovénia területéről eddig öt helyszín került fel a világörökségi listára.

A Škocjan-barlangrendszer:
A barlangrendszer Nyugat-Szlovénia karszthegységeiben az olasz határ közelében helyezkedik el. A képződmény a karsztjelenség kutatásának egyik legfontosabb helyszíne. A barlangrendszert a Reka folyó alakította ki, korábban a folyó eredetétől egészen a Trieszti-öbölig tartott, de később a fedett folyosók egy része beomlott, így nyitott, mély szakadékok keletkeztek. A folyó különböző szakaszain a mészkőerózió minden tipikus formája megtalálható, hasadékok, szorosok, aknák, víznyelők, medencék, vízesések, keskeny átjárók és barlangok. A barlangrendszer közel hat kilométer hosszú, öt fedett folyosóból és egy csatornából áll, a végén egy álló és függő cseppkövekkel borított járat vezet a felszínre. Labirintust alkotó üregeiben számos ritka növény és állatfajt azonosítottak. A legnagyobb barlang a Martelova dvorana 308 méter hosszú, 123 méter széles és 148 méter magas. Az úgynevezett „morajló barlangban” a folyó szintkülönbsége miatt egy huszonöt lépcsős zuhatag alakult ki. A „csendes barlang” cseppkőalakzatairól, sztalagmitjairól és sztalaktitjairól nevezetes.

Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében:
A helyszín az Alpok térségében, hat országban 111 különböző helyen álló, i. e. 5000 és i. e. 500 között épült cölöpház maradványaiból áll. A házakat mocsarak, tópartok, folyópartok mellett tárták fel, tervszerű ásatásokat csak a lelőhelyek kis részén végeztek. A nedves környezet megőrizte a lebomló anyagokat is, így a kutatók dendrokronológiai módszerrel pontos datálásokat végezhettek. Az ásatások során előkerült leletek mintegy harminc különböző kultúrához köthetők és képet adnak az korai európai földművelők életéről és társadalmáról, földművelési, állattenyésztési, fémfeldolgozási technikáiról, valamint azok fejlődéséről. Ezen kívül nyomon követhetővé vált az Alpokon keresztül folytatott kereskedelmi tevékenység is, ahol főleg kovakő, arany, agyagedények, textilek és kagylóhéjak cseréltek gazdát. A szállítóeszközök közül i. e. 3400 körülre datálható szekérmaradványokat tártak fel, ezek az eddig ismertek közül legkorábbiak közé tartoznak.

A higany öröksége: Almadén és Idrija
Spanyolország és Szlovénia közös világörökségi helyszín.
A „higany öröksége” nevű világörökségi helyszínen Spanyolország és Szlovénia osztozik. Higanyt csak nagyon kevés helyen bányásznak, és Almadén, valamint Idrija az eddig ismert lelőhelyek közül a legnagyobbak közé tartoznak. A higanyt - ami egy viszonylag ritka, mérgező fém - hosszú ideig nem tudták más anyagokkal helyettesíteni bizonyos ipari tevékenységek során, ezért kitermelése már évezredekkel ezelőtt elkezdődött. Az Almeria közeli lelőhely már az ókorban is ismert volt, míg Idrijában csak a 15. század végén, 1490-ben kezdték el bányászatot. A két lelőhely birtoklása kontrollt jelentett a nemzetközi piacok jelentős része fölött is és jelentős gazdasági előnyt biztosított tulajdonosainak, mivel a higany nélkülözhetetlen volt az Újvilágban feltárt ezüstkészletek kiaknázásában. Az Almeriában fennmaradt épületek kevésbé a bányászathoz inkább az itt dolgozók mindennapi életéhez köthetők, mint a Retamar kastély, vallási épületek és a hagyományos lakóépületek, míg Idrijában főleg a kiszolgáló épületek maradtak meg, köztük higanyraktárak, az infrastruktúra egyes elemei, a bányászok lakónegyede, valamint az itt élők részére épített színház.

A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei:
Ez a határokon átnyúló, többször kiterjesztett helyszín Európa legnagyobb kiterjedésű ősbükköse, jelenleg 18 ország közös világörökségi helyszíne és összesen 94 védett területből áll. Kezdetben az Északkeleti-Kárpátok déli lejtőin, Szlovákia keleti részén és Ukrajnában található védett területhez összesen 10 természetvédelmi körzet tartozott, ezek közül hat Ukrajnában négy pedig Szlovákiában található. Ezek a védett területek egy 185 kilométer hosszú tengelyen fekszenek, tengerszint feletti magasságuk 210 és 1700 méter között váltakozik. A teljes védett övezet eredetileg háromszáz négyzetkilométert foglalt el, majd 2011-ben a helyszínt öt újabb, Németországban található bükkerdővel egészítették ki. A következő kiterjesztés óta, 2017-től a helyszínhez tartoznak mediterrán területek, az Alpok, a Dinári-hegység és a Pireneusok ősbükkösei is. Az utolsó, 2021-es kiterjesztés során bosznia-hercegovinai, csehországi, észak-macedóniai, franciaországi, lengyelországi és svájci bükkösök kerültek a világörökségi listára. Az ősbükkösöben találhatók a világ legmagasabb és legöregebb bükkfái, és megfigyelhető a bükkerdők fejlődésének valamennyi fázisa. A Kárpátokban őshonos bükkfa a Dinári-hegység mellett csak ezeken a területeken vészelte át a jégkorszakot, majd egy rövid, néhány ezer éves időszak alatt elterjedt az egész kontinensen. Az őserdők a bükkfák felbecsülhetetlen értékű genetikai tárházai. A fák mellett található ökoszisztéma magán viseli a jégkorszak utáni élővilág valamennyi jellegzetességét, gazdag növény és állatvilágnak, köztük több védett fajnak nyújt életteret.

Jože Plečnik ljubljanai művei:
Jože Plečnik két világháború közötti munkássága az emberközpontú várostervezés egyik kiemelkedő alkotása, ami sikeresen változtatta meg Ljubljana identitását az első világháború után az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnésekor, amikor vidéki városból a szlovének fővárosává vált. Az építész ehhez az átalakuláshoz a már meglévő óváros és a feltörekvő modern 20. századi társadalom építészeti igényeit hangolta össze. A helyszín közösségi terekből (parkokból, utcákból, sétányokból, hidakból) és középületekből (könyvtár, piacok, templomok, temetkezési épületegyüttesek) áll, amelynek elemeit körültekintően illesztette be a már meglévő struktúrák közé, egy természeti és kulturális egységet alkotva és meghatározva a település új identitását. Ez az emberközpontú megközelítés ötvözve az építész egyedi látásmódjával elkülönül a kor domináns modernista építészeti törekvéseitől. A közterületek, épületek és zöld területek harmonikus egysége megmutatja, hogy milyen jelentős alkotásokat lehet létrehozni egy építész tervei alapján viszonylag kisméretű, már beépített területeken, nem túl hosszú idő alatt, limitált anyagi források igénybevételével.