Bulgária utazás

Bulgária egyre népszerűbb úti cél a nyaralók között, amit elsősorban festői tengerpartjainak köszönhet a Fekete-tenger partján, de nem ez az egyetlen ok, amiért érdemes az országba látogatni. A csodás tájak és történelmi emlékek felfedezésére is érdemes időt szakítani. Íme, minden fontos információ, amit tudni kell, ha Bulgáriába tervez utazni.

Irány Bulgária!

Bulgária Európán belül a délkeleti részen fekszik, északon Románia, nyugaton Szerbia és Észak-Macedónia, délen Görögország és Törökország, keleten pedig a Fekete-tenger határolja. Fővárosa és egyben a legnagyobb település az országban Szófia, ahol 1,4 millióan élnek. Bulgária népessége évről évre csökken, 2022-es adatok alapján már nem éri el a lakosságszám a 6,5 millió főt. Bulgária 2007. január 1. óta az Európai Unió tagja.

Bulgária területe 110 994 négyzetkilométer, az ország legmagasabb pontja a Muszala-csúcs (2925 méter) a Rila-hegységben. Bulgária további jelentős hegységei közé tartozik a Pirin és a Balkán-hegység. Az országban számos folyó található, köztük a Duna, amely a természetes határt képezi Romániával.

Bulgária történelme

Bulgária történelme több ezer évre nyúlik vissza, az első ismert civilizációk az ókori trákok voltak, egykori híres temetkezőhelyük Sveshtari külterületén ma is látogatható. Az ország fejlődésében a rómaiak és a bizánciak is meghatározó szerepet játszottak, ennek az időszaknak a nyomait ma is fellelhetjük. Az első Bolgár Birodalmat a 7. században alapították meg a Duna-delta közelében, legnagyobb kiterjedése idején a mostani területének csaknem a háromszorosa volt. A 14. század végén az Oszmán Birodalom meghódította az országot, és közel 500 évig uralta. Bulgária végül 1908-ban nyerte el és kiáltotta ki függetlenségét.

Bulgáriai utazás busszal és repülővel

Bulgária repülővel és busszal is könnyen megközelíthető. Az országban négy repülőtér található, a burgaszi, a szófiai, a várnai és a plovdivi. Ezek a városok busszal is elérhetők, az országba több nemzetközi buszjárat is indul, emellett Bulgárián belül helyi buszjáratokkal is megközelítheti úti célját.

Bulgária utazás - Szófia

Szófia Bulgária fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország nyugati részén található, a Vitosa hegy lábánál. A város története egészen az ókorig nyúlik vissza, ami tetten érhető az építészeti remekműveken is. Érdemes meglátogatni például az Alexander Nyevszkij-székesegyházat, mely az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb temploma, Szófiának pedig az egyik legimpozánsabb épülete. A 20. század elején épült ortodox katedrális gyönyörű aranyozott kupoláiról és hatalmas belső tereiről híres. Ennél jóval régebben épült a Szent György templom (más néven Rotunda), melynek a története egészen római korig nyúlik vissza. Szintén a templomok szerelmeseinek ajánljuk a Szveti-Szofija templomot, mely a hatodik században épült és az ortodox kereszténység fontos központja volt. Szintén ortodox templom a Boyana templom, mely a 10-11. században épült és 1979 óta a Világörökség részét képezi.

Bulgária utazás - Plovdiv

Plovdiv Bulgária második legnagyobb városa, és Európa egyik legrégebbi települése, így számos történelmi látványosság miatt is érdemes meglátogatni. Az ókori római amfiteátrum és a színes óváros (Stari Grad) is sokat mesél a város gazdag történelméről, kulturális örökségéről. Plovdiv egyik legismertebb látnivalója a 2. században épült római színház, amit ma is aktívan használnak különböző rendezvények lebonyolítására.

Bulgária utazás - Neszebár

Neszebár (Nesebar) egy gyönyörű város a Fekete-tenger partján, amely csodás fürdőhelyén kívül óvárosáról és gazdag történelmi örökségéről is híres. Az óváros szigete az UNESCO Világörökség része, a szigetet egy keskeny földnyelv köti össze a szárazfölddel. Neszebárban mindenképp érdemes ellátogatni a Szent Szófia Bazilikába, a Szent István templomba, a Krisztus Pantokrátor templomba, mely az egyik legszebb állapotban fennmaradt épülete a városnak, illetve a Szűz Mária Eleuszai templomba, mely a város legrégebbi keresztény temploma, még a 6. században épült.

Bulgária utazás - Várna

Várna Bulgária harmadik legnagyobb városa és a Fekete-tenger partjának egyik legfontosabb kikötővárosa. A tengerpart mellett számos más látványosság miatt érdemes idelátogatni. A Várnai Régészeti Múzeum például a város egyik legfontosabb kulturális intézménye, ahol a világ legrégebbi aranykincsei tekinthetők meg. A Delfináriumban látványos delfinshow-kat tekinthetnek meg, a Primorski Park pedig ideális hely lehet a nyaralók számára sétára, piknikezésre, vagy egyszerűen csak a természet élvezetére.

Bulgária utazás - Burgasz

Burgasz (Burgas) Bulgária negyedik legnagyobb városa és a Fekete-tenger egyik legfontosabb kikötővárosa. A város egyre népszerűbb turisztikai célpont, köszönhetően kulturális látnivalóinak, gyönyörű strandjainak és élénk éjszakai életének. Ha Burgasz a célpontunk, nem lehet kihagyni a Tengerkertet, mely kiváló hely sétára, piknikezésre, valamint csodálatos kilátást nyújt a Fekete-tengerre. Emellett Burgasz körül három nagy tó is található, amelyek izgalmas programot ígérnek a természet szerelmeseinek: a Burgaszi-tó, az Atanászovszki-tó és a Mandrenszko-tó.

Bulgária utazás - Napospart

Neszebártól északra fekszik a Napospartnak (Sunny Beach) nevezett tengerparti üdülőövezet, mely egyre nagyobb népszerűségnek örvend Bulgáriában; Burgasz városából is könnyen megközelíthető, akár tömegközlekedéssel is. A finomhomokos strandok több kilométer hosszan várják a turistákat, a tenger sekély vize a part mentén mindenki számára elérhetővé teszi a fürdőzést. A Naposparton szállást sem nehéz találni, és azok is megtalálják a számításukat, akik az éjszakai életre kíváncsiak, a tengerparti szakaszon ugyanis számos bár, klub és étterem található. A családok számára a vidámparkok, vízi parkok, mini golfpályák jelenthetnek kikapcsolódást.

Bulgária utazás - Aranyhomok

Aranyhomok a Napospartnál valamivel drágább tengerparti szakasz, de szintén népszerű a turisták körében. Várnától mintegy 17 kilométerre északra található, illetve itt található az egyik legnagyobb és legnépszerűbb vízi park Bulgáriában, az Aquapolis Vízividámpark. Az Aranyhomoki Nemzeti Parkba is érdemes ellátogatni, a környező erdők és hegyek nagyszerű kirándulási lehetőségeket kínálnak.

Bulgária utazás - Elenite

Elenite szintén a népszerű üdülőhelyek közé tartozik Bulgáriában, amely a Fekete-tenger partján található, és körülbelül 10 kilométerre délnyugatra található Naposparttól és 40 kilométerre Burgasztól. Főként azon családok számára érdemes ide utazni, akik csendesebb, nyugodtabb nyaralást keresnek egy zárt, jól felszerelt környezetben.

Bulgária utazás - Sveti Vlas

A Fekete-tenger partján fekvő Sveti Vlas szintén egyre népszerűbb üdülőhely a nyaralók körében, itt inkább azok találják meg a számításukat, akik nyugodtabb, csendes pihenésre vágynak. Sveti Vlas Naposparttól északra, mindössze 5 kilométerre található. A településre rendszeres buszjáratok indulnak Napospart és Neszebár irányából is.

A városban három fő strand található, ezek általában kevésbé zsúfoltak, mint a Napospart menti strandok, a tengerparti éttermek, vendéglátóhelyek hiányától itt sem kell tartani. A város egyik legfontosabb látványossága a modern jachtkikötő, a Marina Dinevi, amelynek környékén exkluzív éttermek, kávézók és üzletek találhatók, és gyakran szerveznek itt különféle rendezvényeket, például jachtversenyeket és zenei fesztiválokat.

Bulgária utazás - Pomorie

Pomorie szintén a csendesebb pihenést kedvelő utazóknak lehet ideális. Könnyen megközelíthető Burgasz nemzetközi repülőteréről, amelytől körülbelül 10-15 percnyi autóútra található. A város könnyen elérhető busszal és autóval is, és jól kapcsolódik a környező üdülőhelyekhez, mint például Naposparthoz vagy Neszebárhoz. A tengerpart adta lehetőségek mellett lehet fürdeni a Pomorie-tóban is, mely a város egyik legnépszerűbb látványossága. A tó iszapja híres gyógyító tulajdonságairól, amelyeket már az ókori rómaiak is kihasználtak.

Bulgária időjárása

Bulgária időjárása változatos, mivel az ország több éghajlati övezetben helyezkedik el. Az északi és keleti területeken kontinentális éghajlat uralkodik, hideg telekkel és meleg nyarakkal. Télen a hőmérséklet gyakran csökken fagypont alá, míg nyáron a nappali hőmérséklet 30°C körül is lehet. A déli és nyugati részeken, különösen a Fekete-tenger partvidékén, mediterrán hatások érvényesülnek, enyhe telekkel és forró, száraz nyarakkal. A hegyvidéki területeken, mint például a Rila és a Pirin hegység, a téli hónapokban gyakran havazik, ami kiváló lehetőségeket nyújt a téli sportok szerelmeseinek.

Hasznos információk bulgáriai utazáshoz

Bulgária hazánkból egy könnyen elérhető úti cél, személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel egyszerű a határátlépés. Az ország hivatalos pénzneme a bolgár leva (BGN), de sok helyen elfogadják az eurót is. A közlekedés megfelelő, a nagyobb városok között rendszeres busz- és vonatjáratok közlekednek. Az autóbérlés is népszerű és kényelmes módja az ország felfedezésének. Bulgáriában az elektromos hálózat 230V, 50Hz, az aljzatok típusa pedig az európai szabványnak felel meg. Az országba utazni a Konzuli Szolgálat információi alapján biztonságos, Bulgária 2022. június 15. óta zöld jelzéssel rendelkezik.

Az utazóknak érdemes kiváltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, mivel annak a felmutatásával az érvényes hazai egészségbiztosítással rendelkező magyar állampolgárok a bolgár állampolgárokkal megegyező feltételekkel részesülnek sürgősségi ellátásban az állami intézményekben. A kártyát online, ügyfélkapun keresztül lehet igényelni, és érdemes mindig magunknál tartani, bárhová is utazunk Bulgárián belül. Emellett érdemes kötni egy alapvető egészségügyi biztosítást, amivel a magánorvosi ellátást is igénybe lehet venni szükség esetén. Ha búvárkodni is szeretnénk a Fekete-tengerben, akkor érdemes a tervezett tevékenységhez igazítani a biztosítást.

Az időeltolódás a közép-európai időszámításhoz képest +1 óra, vagyis az órát előre kell állítani egy órával, ugyanúgy, mintha Romániába utaznánk. 

Ízletes és változatos fogások: ilyen a bolgár konyha

A bolgár konyha tükrözi az ország kulturális sokszínűségét, a török, a görög, a szerb és más nemzetek is nyomot hagytak Bulgária legjobb fogásain, ami cseppet sem von le az élményből. A bolgár ételek gyakran tartalmaznak friss zöldségeket, fűszereket és húsokat. Népszerű előétel például a sopszka saláta, amely friss zöldségekből és fehér sajtból készül, de a halas ételek is sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint nálunk, akár a levesekről, akár a főételekről van szó. Bulgária emellett híres a joghurtjáról is, amely különösen gazdag és krémes. A finom ételek mellé mindenképpen érdemes a helyi borok vagy pálinkát (rakia) választani.

Magyar külképviselet Bulgáriában

Magyarország Nagykövetsége Szófiában található, és ugyanitt a konzulátus is elérhető. Cím: ul. 6-ti Septemvri 57. Sofia -1000. Telefon: +359 2 963 1135

Emellett Várnában található meg a tiszteletbeli főkonzul, címe: Primorski kerület Vasil Drumev utca 36 sz. 5. em. 1., 9002 Várna.

Bulgária ünnepnapok 2024-ben

• Január 1. Újév
• Március 3-4. Felszabadítás napja
• Május 1. Munka ünnepe
• Május 3. Nagy Péntek (ortodox)
• Május 4-6. Ortodox húsvét
• Május 6. Szent György Napja
• Május 24. Kultúra és írástudás napja
• Szeptember 6. Egyesítés napja
• Szeptember 22-23. Függetlenség napja
• November 1.
• December 24. Szenteste
• December 25-26. Karácsony

Magyar állampolgárok az alábbi úti okmányok valamelyikével utazhatnak be az országba:

Magánútlevéllel: Igen. Mely útlevélnek az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie.

Ideiglenes útlevél: Igen. Csak konzulátus adhatja ki! Különös méltánylást érdemlő (humanitárius, szakmai vagy személyes) okokból az úti okmány érvényessége rövidebb is lehet, mint az alapesetben előírt (az országból való tervezett kilépéstől számítva 90 nap) érvényesség.

Személyi igazolvány: Igen. Mely az utazás utolsó napjáig érvényesnek kell lennie

Ideiglenes személyi igazolvány: Nem elfogadott

Régi típusú (könyvformátumú) személyi igazolvány: Nem elfogadott

Vezetői engedélyek, Anyakönyvi kivonatok: Nem elfogadott

Vízum: Uniós állampolgárok hat hónapos időtartamon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak vízummentesen az országban.

Kiskorúak beutazása:
A szülők nélkül vagy csak egyik szülővel utazó, nem bolgár állampolgárságú kiskorú gyermek határátlépésekor a bolgár határőrök nem ellenőrzik a szülő(k) írásos beleegyező nyilatkozatát, de körültekintően ellenőrzik az utazási okmányok alapján az összetartozást. Előfordulhat az, hogy a határőrök igyekeznek tisztázni az utazás körülményeit, ami akár időveszteséggel járhat. Ezért ajánlott egy bolgár vagy angol nyelvű („két tanús” vagy közjegyző előtt tett) írásos szülői hozzájáruló nyilatkozatot készíteni, amely tartalmazza a hozzájáruló(k) és az utazó kiskorú személyes adatait (születési hely és idő, lakcím, igazolvány száma), a nyilatkozat területi és időbeli hatályát valamint a hozzájáruló(k) aláírását.
Feltöltés dátuma: 2024.01.11.

Friss információk: https://szofia.mfa.gov.hu/page/bulgariaba-utazna-erdemes-elolvasni

Bulgária területéről 2021-ig tíz helyszín került fel a világörökségi listára.

Bojana-templom: A Szófia külvárosában található Bojana-templom ismeretlen festőtől származó falképei a bulgáriai középkori vallásos festészet csúcspontjának tekinthetők. Az épületegyüttes három részből áll, a keleti templom a 10. századra datálható, a mellette álló kétszintes épületet a 13. század közepén emelték, a harmadik templomot pedig a 19. században építették. A középső templom mindkét szintjét Jézus és szentek életét bemutató freskókkal díszítették. Ezek a falfestmények korai példái annak az ikonfestő stílusnak, amely jelentős hatással volt a tarnovói művészeti irányzatra. A festmények jó megfigyelőképességről tanúskodnak, alkotójuk sikeresen ötvözte a nyugati és a latin művészet elemeit az ortodox egyházi tradíciókkal. A Bojana-templom a középkori kelet-európai művészet azon épületegyüttesei közé tartozik, amelyek a Latin Császárság (1204-1261) idejéből érintetlen állapotban maradtak meg. A freskók állagmegóvásának érdekében átfogó restaurálási munkákat végeztek, amelyeket 2002-ben fejeztek be.

A madarai lovas: Az Európában a maga nemében egyedülálló közel három méter magas lovas figurát egy majdnem száz méter magas szinte teljesen függőleges sziklafalra faragták a 8. század elején, és a Bizánci Birodalom által elismert három évtizeddel korábban alapított bolgár államot jelképezi. A dombormű készítésekor alkotója a figurákat először előrajzolta, aztán a környező falrészt lefaragta, végül a lovast és a mellékalakokat vörösre festette. A relief egy lándzsát tartó lovast ábrázol, aki legyőzi a ló patái alatt fekvő oroszlánt. A ló mögött egy kutya halad. A 9. század előtt, a pogány lakosság számára Madara volt az ország legjelentősebb szent helye. A domborművet hosszú ideig trák eredetűnek gondolták, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján azonban valószínűsíthető, hogy Tervel kánt ábrázolja, aki megvédte az országot a bizánci törekvésekkel szemben. A madarai lovas Bulgária egyik jelentős történelmi emléke, egy bizonyos történeti és kulturális átalakulás szimbóluma. A faragvány másolatát a szófiai Nemzeti Régészeti Múzeumban állították ki.

Ivanovói sziklatemplomok: A könnyen megmunkálható mészkősziklába vájt templomokból, kápolnákból és kolostorokból álló épületegyüttes Ivanovo falu közelében a Ruszenszki Lom folyó völgyében található. Az első üregeket a 11. században alakították ki, majd az évszázadok során ezeket megnagyobbították, átjárókkal kötötték össze és teraszokat kapcsoltak hozzá. Az így kialakult kolostorrendszer a 14. század végén hanyatlásnak indult, és elnéptelenedett. Ennek az volt az oka, hogy a terület az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került. A mészkő ellenállt az időjárásnak, így a cellák és templomok labirintusa, valamint az egyikükben található freskók jó állapotban maradtak fenn. Az itt látható legkorábbi bizánci stílusú festmények a 12-13. században készültek. A legszebb falfestmények a Szent Istenanya-templomban, az épületegyüttes központi részében találhatók. Ezek a képek a 14. századból valók, és a tarnovói festőiskola művészileg jelentős alkotásai. A festmények Krisztus és Keresztelő Szent János életéből mutatnak be jeleneteket. A képeket az UNESCO támogatásával restaurálták, a munkával 2002-ben készültek el.

Kazanlaki trák sírkamra: Az i. e. 4. századból származó trák síremléket bunkert ásó katonák fedezték fel 1944-ben. A sírbolt egy több mint ötszáz sírból álló temetőben fekszik a Balkán-hegység és Szredna Gora hegyei között fekvő Rózsák völgyében. A falfestményekkel díszített sírkamra a trák művészet egyik jelentős alkotása, a festmények kompozíciója és az épület szerkezete gondosan összehangolt művészi munka eredménye. A sírkamrát már az ókorban kirabolták, ennek ellenére viszonylag sértetlenül maradt fenn. A falfestmények különleges jelentőségét az adja, hogy a görög befolyás alatt álló helyi művészet egyetlen épen maradt emléke, amelyet eredeti állapotában tártak fel. A sírkamra III. Szenthész trák király fővárosának, Szenthopolisznak a közelében fekszik, és az i. e. 5. és i. e. 3. században virágzó helyi kultúráról tanúskodik. A kisméretű építményt egy előcsarnokon és egy csatajeleneteket ábrázoló festményekkel díszített átjárón keresztül lehet megközelíteni. A harang alakú kupolával fedett sírkamra magassága 3 méter, falait festményekkel borították. A képeken a síremlékbe temetett uralkodópárt egy halotti toron ábrázolják, szolgákkal és temetkezési tárgyakkal körülvéve. A többi festmény kocsihajtók versenyét, valamint kantáron vezetett lovakat jelenít meg. Az eredeti sírkamrába csak kutatók léphetnek be, a látogatók számára másolatot készítettek róla.

Pirin Nemzeti Park: A Bulgária délnyugati részén található eredetileg 274 négyzetkilométeren elterülő Pirin Nemzeti Park egy tavakkal, vízesésekkel, barlangokkal és fenyőerdőkkel borított mészkővidék az azonos nevű hegységben. 2010-ben a védelem alá vont területet 400 négyzetkilométerre emelték. A hegyvidék csúcsai közül 46 meghaladja a 2600 méteres magasságot, jellegzetessége a mintegy 70 gleccsertó. A park magasabban fekvő részei 5-8 hónapig is megmarad a hótakaró, a nyár rövid és hűvös. A parkban állatfajok sokasága él, köztük számos endemikus, illetve a gerinctelenek közül a jégkorból fennmaradt faj. A viszonylag elszigetelt terület élőhelyet kínál többek között az európai barnamedvének, a farkasnak, valamint ritka madaraknak, köztük a szirti sasnak. A park növényvilága a bükkerdőktől a fa nélküli havasi legelőkig terjed. Az erdőhatár 2000 méteren van, az alpesi öv alatti területeket hegyi törpefenyő és közönséges boróka borítja. Az erdőkben néhány igen ritka növényfaj is él, közülük sok, például a balkáni selyemfenyő csak itt fordul elő.

Rilai kolostor: A rilai kolostort a 10. században alapította Rilai Szent János remete, akinek lakhelye és síremléke kegyhellyé vált. Halála után barlangja közelében az őt követő szerzetesek egy kolostor építésébe kezdtek, amely később fontos szerepet játszott a középkori Bulgária szellemi és társadalmi életében. A kolostort a bolgár cárok komoly kiváltságokkal támogatták, fénykorát a 14. században élte. A kolostorhoz az egész balkáni régióból számos zarándok érkezett. Az oszmán megszállás ideje alatt erősen lepusztult, végül a 19. század elején nagy része leégett és csak az 1355-ben emelt ötemeletes Hrelju-torony maradt épségben. 1834 és 1862 között Pavel Ivanovics tervei alapján újjáépítették. A kolostor épületrészei szabálytalan négyszög alakban egy háromezer négyzetméteres udvar körül helyezkednek el, amelyet a Hrelju-torony ural. Középen áll a Miasszonyunk Mennybemenetele-templom, körülötte négy kápolna, egy refektórium, egy könyvtár, vendégszobák, valamint megközelítőleg háromszáz szerzetesi cella kapott helyet. A templom belseje és az oltár gazdagon díszített, a freskókon több mint tizenkétezer motívum látható, legtöbbjük a szamokovi és a banszkói festőiskola mestereinek alkotása.

Szrebarna bioszféra-rezervátum: Szrebarna bioszféra-rezervátum egy 6 négyzetkilométeren elhelyezkedő édesvizű tó és élőhely a Dunától nem messze. Területének kétharmadát nád borítja, amely gátként védelmezi a tavat. A rezervátumot azért hozták létre, hogy védelmet nyújtson az itt élő madaraknak. Egy részük csak átvonul a területen, másik részük itt telel, és vannak olyan fajok, amelyek itt költik ki fiókáikat is. 1948-ban nyilvánították természetvédelmi területté, 1949-ig közvetlen összeköttetésben állt a Dunával, majd 1982 és 1984 között aszályok és elhibázott árvízvédelmi intézkedések következtében kiszáradt. 1994-től ismét összekapcsolták a folyóval így az áradásoknak köszönhetően élővilága regenerálódott. A tavon és környékén összesen 233-féle madár- és 76 növényfaj él. A náddal borított tavat évente mintegy nyolcvan költöző madárfaj látogatja meg. Az itt élő madarak az országban előforduló összes madárfaj felét képviselik és előfordulnak közöttük ritka és veszélyeztetett egyedek is. A tó átlagos mélysége alig két méter, ennek ellenére Bulgária összes mocsárvidéki növényfajának fele megtalálható benne.

Neszebar: A Fekete-tenger partjának egyik sziklás félszigetén elterülő Neszebar területe több mint háromezer éve lakott. Európa egyik legrégebbi települése, a trákok által Meszembria néven alapított város az i. e. 6. században görög kolónia lett. Az évszázadok során trák, görög, római, szláv, bizánci, bolgár és török fennhatóság alatt állt. A védőfallal körülvett kereskedelmi központ a törökök megérkezéséig az egyik legfontosabb bizánci város volt a Fekete-tenger nyugati partján. Fennmaradt műemlékei közül görög eredetű az akropolisz, Apollón temploma, az agora. Városfalainak egy része még a trák időkből származik. A kikötőben görög, bizánci és római korból fennmaradt erődítmények és templomok maradványai láthatók. A kis területen az 5. század óta összezsúfolódó templomok közül tíz maradt fenn nagyrészt romos állapotban. Építészetükre a szláv és a görög ortodox művészet keveredése jellemző. Közülük figyelemre méltó Eleuszi Szűz Mária templomának romjai, valamint a 14. századi Keresztelő Szent János-templom. A 19. században Neszebarban számos „plovdivi stílusú”, kőalapra épült faereszes házat emeltek, a fagerendás házak a város sokszínű múltját szemléltetik.

Szvestari trák síremléke: Bulgária 20. századi régészetének egyik legnagyobb felfedezése volt, amikor 1982-ben Bulgária északkeleti részén egy csaknem érintetlen az i. e. 3. évszázadra datálható sírkamrára bukkantak. Szvestari trák síremléke a trák sírépítészet egyik kiemelkedő példája, kivételes műemlék, ami a trák kultikus épületek valamennyi jellegzetességét mutatja. Feltételezhetően egy uralkodót és annak feleségét temették el benne, a feltárás során egy hatvan év körüli férfi és egy fiatalabb nő maradványai kerültek elő. A sír egy négy méter hosszú folyosóból és három négyszögletes kamrából áll, a 4,5 méter magas központi kamrát dongaboltozat fedi. A boltozat alatt egy tíz, 1,2 méter magas nőalakokból (kariatidákból) álló dombormű fríz fut körbe. Az akantuszlevélhez hasonló ruhát viselő alakok csak díszítőelemek, nincs teherhordó szerepük. A fölöttük magasodó íves falfelületre az elhunytak életéből vett jeleneteket ábrázoltak. A sírkamra díszítése egyedülálló, trák területen eddig még nem tártak fel a nőalakokhoz és a boltozathoz hasonló emlékeket.

A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei: Ez a határokon átnyúló, többször kiterjesztett helyszín Európa legnagyobb kiterjedésű ősbükköse, jelenleg 18 ország közös világörökségi helyszíne és összesen 94 védett területből áll. Kezdetben az Északkeleti-Kárpátok déli lejtőin, Szlovákia keleti részén és Ukrajnában található védett területhez összesen 10 természetvédelmi körzet tartozott, ezek közül hat Ukrajnában négy pedig Szlovákiában található. Ezek a védett területek egy 185 kilométer hosszú tengelyen fekszenek, tengerszint feletti magasságuk 210 és 1700 méter között váltakozik. A teljes védett övezet eredetileg háromszáz négyzetkilométert foglalt el, majd 2011-ben a helyszínt öt újabb, Németországban található bükkerdővel egészítették ki. A következő kiterjesztés óta, 2017-től a helyszínhez tartoznak mediterrán területek, az Alpok, a Dinári-hegység és a Pireneusok ősbükkösei is. Az utolsó, 2021-es kiterjesztés során bosznia-hercegovinai, csehországi, észak-macedóniai, franciaországi, lengyelországi és svájci bükkösök kerültek a világörökségi listára. Az ősbükkösöben találhatók a világ legmagasabb és legöregebb bükkfái, és megfigyelhető a bükkerdők fejlődésének valamennyi fázisa. A Kárpátokban őshonos bükkfa a Dinári-hegység mellett csak ezeken a területeken vészelte át a jégkorszakot, majd egy rövid, néhány ezer éves időszak alatt elterjedt az egész kontinensen. Az őserdők a bükkfák felbecsülhetetlen értékű genetikai tárházai. A fák mellett található ökoszisztéma magán viseli a jégkorszak utáni élővilág valamennyi jellegzetességét, gazdag növény és állatvilágnak, köztük több védett fajnak nyújt életteret.